Városok, Falvak Szövetsége

Város Jász-Nagykun-Szolnok megye legészakibb pontján, a Tisza-tavi régió legnagyobb települése és idegenforgalmi központja, a Tisza-tó fővárosa.

Területe már a neolitikum korában, ie. 4500-4400 körül is lakott volt. Nevét 1273-ban említik először Fyred Villa néven, a nagyváradi püspök halászfalujaként. Tiszafüred Örvény elnevezésű településrésze ebben az időszakban nagy jelentőséggel bírt. A tiszai halászat kiemelkedő központja volt, vámszedési joggal rendelkezett, és az itt működő rév tette lehetővé a folyón való átkelést. Az Örvényi-templomdombon az államalapítás idejéből származó régészeti leletek is kerültek elő, pl. egy Árpád-kori település és annak temetője. 

A Füred név eredetileg a fürj madár nevének für/fűr/fir alakjából származik, és jelentése fürjes. Jelentése sokkal később, a 20. századra értelmeződött át, és a kezdetben a megépült Kiskörei-víztározó holtágaira, majd a feltárt gyógyvízforrásra települő fürdőkultúra miatt kezdtek fürdő értelmet tulajdonítani neki.

A török időkben a térség többször is lakatlanná vált. 1744-ben Mária Teréziától mezővárosi rangot kapott. Az 1833-ban megépült első állandó jellegű fahíd ugrásszerűen növelte az átkelőhely jelentőségét, országos jelentőséget adott a városnak. Fejlődését a későbbiekben alapvetően befolyásolta, hogy Tokaj, Szolnok és Szeged mellett ez volt az egyedüli biztos átkelési lehetőség a Tiszán, amely a szabályozásáig a település mellett folyt. Ebben az időszakban vált az alföldi kerámiaművészet egyik központjává id.

A város fejlődésének kiemelkedő korszaka volt az 1848-49-es szabadságharc. Eger osztrák kézre kerülését követően a település rövid időre Heves és Külső-Szolnok vármegye székhelye lett. A Lipcsey-kúria (amelyben ma a Kispál Múzeum működik) hónapokig a szabadságharc hadseregének főhadiszállása volt. Itt történt a híres tiszti lázadás, és innen indult a dicsőséges tavaszi hadjárat. Kossuth Lajos 1849-ben hosszabb időt töltött a városban. Ezen kor emlékét Tiszafüred lakossága ma is híven őrzi.

Az 1876-os megyerendezés során Heves és Külső-Szolnok vármegye kettévált, a település földrajzi elhelyezkedése miatta Heves vármegyéhez került. 1886-ban a Tiszafüredi járás székhelye lett, e szerepét 1983-ig, a járások megszűnéséig megőrizte.

Az 1891-ben kezdődött vasútépítés nagy lendületet adott a polgári fejlődésnek és az iparosodásnak, amely fejlődés az I. világháború idején megtorpant. Az 1950-es megyerendezés során a település Szolnok megyéhez került. A szocialista iparfejlesztés újabb lendületet adott fejlődésének, ebben az időszakban létesült a  hajó- és darugyár, az alumíniumgyár és a gyógyszercsomagoló.

1984-ben Tiszafüred visszakapta egykori városi jogállását. Ekkor alakult ki a város új peremkerülete, Kócsújfalu is. A belvárostól 16 kilométerre keletre, a hortobágyi pusztán található településrész története az ötvenes években kezdődött, amikor az Állami Gazdaság dolgozói számára új települést építettek. Tiszafüred-Kócsújfalu azonban mára a szocialista rezsim bűneinek egyik szimbólumává vált, ugyanis a diktatúra éveiben a Hortobágyra telepítették ki az “osztályidegen elemeket”, megteremtve ezzel a magyar Gulágot. A Górés-, Borsós-, Árkus-major környékbeli tanyák őrzik ennek emlékeit. Az ezzel kapcsolatos történeti kutatómunka színhelyéül Kócsújfalut jelölték ki, lerakva egy emlékkápolna alapjait is.

Az alapvetően a KGST piacaira termelő gyárak bezárása után a település gazdasága összeomlott. Lehetőségek híján az ország leghátrányosabb helyzetű kistérségeinek egyikévé vált. Az elmúlt évtizedekben fokozatosan alakul át az egykori ipari városból idegenforgalmi-szolgáltató központtá. Napjainkra a Tisza-tó partjának legnagyobb települése, gazdasági, kulturális, oktatási és idegenforgalmi központja. A Tisza-tó mellett szintén nagy kincse a városnak a termálvíz, termálfürdője igazi vízgyógyászati kultúrát honosított meg. A környék védett természeti értékekben gazdag terület, az ökoturizmus célpontja. A város turisztikai vonzerejét gazdag főszezonbeli programkínálata mellett a térség első négycsillagos szállodája és az ország első ártéri kalandparkja is növeli.

Tisza-tavi Madárrezervátum
Kiss Pál Múzeum és Lipcsey-kúria
Nyúzó Gáspár Fazeskaház
Tiszafüredi Strand- és Gyógyfürdő
Felszabadítási emlékmű (Makrisz Agamemnon alkotása)
Tiszavirág ártéri sétaút
Öreg Pákász tanösvény
Kalandsziget

A Nemzeti Értéktár magyar és települési értéktárainak elemei között:
tiszai halászlé
tiszafüredi nyereg
tiszafüredi fazekasság

Tiszafüredi Halas Napok
Füredi Nyár
Tisza-tavi Rockfesztivál
Hagyományőrző Betyártalálkozó
Tisza-tavi Napok
Természet Operaháza Tisza-tavi Fesztivál
DJ Tour Feszt
Decathlon Tavi Napok
Tisza-tavi Disznótoros és Pálinkamustra