Tagtelepüléseink
Szarvas
Adatok
Tagság kezdete: 2020
Lakosság: 15248 fő
Weboldal: szarvas.hu
Elérhetőségek
Szarvasi Polgármesteri Hivatal
Polgármester: Babák Mihály
Cím: 5540 Szarvas, Szabadság út 36.
Telefon: (66) 311 122 / 116-os mellék
Fax: (66) 311 704
E-mail: polgarmester@szarvas.eu
Történet
Város Békés megyében, a Szarvasi járás központja.
Szarvas és környéke már az őskorban is lakott volt. A területén talált régészeti tárgyak közül az avarkori rovásírásos tűtartó a legjelentősebb tárgyi emlék. Anonymus krónikája a települést Szarvashalom néven említi. A hajdani Árpád-kori falu létét számos, az 1284-85 közötti időből származó feljegyzés tanúsítja, többek között Kun László király több, innen keltezett rendelete is.
A török időkben a Hármas-Körös menti átkelőhely védelmére palánkvár épült a területen, a folyami átkelőhely miatt jelentőssé vált földvár többször is gazdát cserélt, majd 1686-ban végleg elpusztult. A török hódítás után a település és vidéke lakatlan pusztává változott.
A város újkori történelme 1722-től számítható, amikor a környék új földesura, báró Harruckern János György a felvidéki vármegyékből főként szlovák jobbágycsaládokkal újra benépesítette. Az újjászületett település 1723-ban már mezőváros, azonban komolyabb fejlődése csak a 18. század végén indulhatott meg. A 18-19. század fordulóján végbement fejlesztések a város újkori történetét leginkább meghatározó Tessedik Sámuel nevéhez fűződnek. A nagy tudású evangélikus lelkész és agrárreformer felvirágoztatta a fiatal mezővárost, hiszen itt alapította meg Európa első gazdasági, akkori nevén szorgalmatossági iskoláját. Kidolgozta többek között a szikesek megjavításának módszerét, és megismertette a város lakóival a legkorszerűbb földművelési technikákat. Felépítette a ma múzeumként funkcionáló iskolaépületet, valamint az evangélikus Ótemplomot. Nagyszabású építkezéseivel és városrendezési munkáival jelentősen átformálta a korabeli városképet, a korábbi szabálytalan utcák helyébe tudatosan tervezett, sakktábla-alaprajzú utcahálózatot alakított ki.
A város történetének újabb fontos állomása a gimnázium Szarvasra települése volt 1834-ben. A patinás intézményben sok jelentős tanáregyéniség dolgozott, mint pl. Vajda Péter, a reformkor Petőfi által is tisztelt polihisztora, valamint Ballagi (Bloch) Mór nyelvész, Greguss Ágost esztéta és Koren István botanikus.
A 19. században kiemelkedően fontos szerepet töltött be Szarvas életében a gróf Bolza család. Kastélyokat varázsoltak a Körös partjára, felépítették a ma már kuriózumnak számító szárazmalmot, létrehozták az Anna-ligetet, majd a Bolza Józsefről elnevezett Pepi-kertet, mai nevén a Szarvasi Arborétumot, amely máig a város legismertebb látványossága.
Réthy Lipót 1847-ben Szarvason hozta létre Békés megye első nyomdáját. Az 1848-as szabadságharc idején rendezett tanácsú város a szomszédos községek önállósulása miatt 1872-ben elveszítette városi címét, amelyet csak 1967-ben kapott vissza.
A II. világháború után az oktatás és a kutatómunka vált a város életének legfontosabb tényezőjévé. Az Öntözési- valamint a Haltenyésztési Kutatóintézet (ma összevonva HAKI néven működik), továbbá a Tessedik Sámuel Főiskola Óvónőképző Intézetének és Mezőgazdasági Víz- és Környezetgazdálkodási Karának létrejöttével Szarvas a megye szellemi és felsőoktatási központjává vált.
Látnivalók
Szarvasi Arborétum - Pepi-kert
Mini Magyarország - makettpark
Katalin II. sétahajó
Bolza-kastély
Evangélikus Ótemplom
Evangélikus Újtemplom
Ruzicskay György Alkotóház
Szárazmalom
Szlovák tájház
Tessedik Sámuel Múzeum és Könyvtár
Szarvasi Gyógyfürdő
Szarvasi Vízi Színház
Történelmi emlékút és országközép
A Nemzeti értéktár települési értéktárának elemei között:
Szarvasi malmok
Szarvasi nyomdák
Szarvasi fényképészek
Események
Cervinus Művészeti Fesztivál
Szarvasi Vízi Színház nyári program
Regatta Fesztivál
Dobbantó Zenei Tehetségkutató Fesztivál
Szarvasi Szilvanapok