Városok, Falvak Szövetsége

Város Baranya megyében, a Siklósi járás központja, hozzátartozik Máriagyűd is. Az ország legdélebbi fekvésű települése, a Villányi-hegység ölelésében, a síkságból kiemelkedő dombot uraló vár köré épült. A Dráva medence természeti, történeti és kulturális értékekben egyik leggazdagabb települése.

Története az őskorig nyúlik vissza. A Siklóson és környékén talált régészeti leletek szerint 28 ezer évvel ezelőtt, az utolsó jégkorszak végén mamutvadász emberek éltek ezen a tájon, amit keleti gravetti kultúrának hívnak. A kedvezőbbé vált éghajlat hatására 8 ezer éve a mai Földközi-tenger környékéről vándoroltak ide az első földművelők. Az i.e. 5. évezredben a Lengyeli kultúra terjedt el, majd az i.e. 3. évezredben a Balkán-félszigetről indult embercsoportok telepedtek itt meg, az ő kultúrájukat hívják Vučedoli kultúrának.

Az i.e. 6. századtól a pannonok lakták, ők az első, név szerint ismert lakói a mai Siklós vidékének. Őket hosszú harcok árán az i.e. 4. században a kelták igázták le, akiknek később meggyengült a hatalma, és a pannonok ismét megerősödtek. A Villányi-hegység déli oldalán már a rómaiak előtt is létezett út, amely elhaladt Siklós és Máriagyűd területe mellett. A 2. század a mezőgazdaságban is változást hozott, ugyanis a rómaiak meghonosították a bortermelést és a szőlőművelést. A Római Birodalom 433 táján engedte át a környéket a hunoknak, őket követték a germánok, a keleti gótok, a bizánciak, majd a longobárdok, akik már határvédelmi gyepűnek használták a vidéket. Az avarok a 7. század tájékán érkeztek ide, akiket a frankok hódoltattak be.

Siklós a középkorban fejlődött mezővárossá. A 12. századtól a Kán nemzetség Suklous, Soklous ága uralta Baranya déli részét. A nemzetség tagjai közös ősüknek Magnus (Nagy vagy Öreg) Gyulát tartották, aki II. András udvarában alapozta meg családja jövőjét. Fia, ifjabb Gyula leszármazottai alkották a család Siklósi ágát, akiket egy 1251-es oklevélben említettek először. A siklósi várat valószínűleg Siklósi Gyula kezdte el építtetni az 1270-es években. Erről 1294-ben a pécsi káptalan által írt két okirat ad közvetett bizonyítékot, amelyek megemlítik a siklósi várnagyot, valamint Siklóst mint vásáros helyet.

A 14. század végére a Siklósiak csillaga lehanyatlott, és Zsigmond király 1387-ben elkobozta a várat hűtlenség miatt. Újdonsült híveinek, Kakas Lászlónak és Pásztói Jánosnak adta át. A Siklósi család a század végére kihalt, a várat Kakas László halála után a király a Garaiakkal birtokokra cserélte. Bár idősebb Garai Miklós Zsigmond ellenfele volt, életét az uralkodó feleségének, Máriának a védelmében áldozta föl. Fia, ifjabb Garai Miklós viszont már a király elkötelezett hívei közé tartozott. 1401-ben, amikor Kanizsai János érsek és Bebek Detre nádor fogságba ejtette a szavukra nem hallgató uralkodót, a nemes saját fiát ajánlotta túszként Zsigmondért. Mialatt a király a siklósi várban tartózkodott, Garai kiegyezett a nagyurakkal, és Zsigmond sógora lett a Cilleiekkel kötött egyezség szerint: Garai Cillei Annát, az uralkodó Cillei Borbálát vette nőül. Siklóson ebben az időszakban nagyszabású építkezéssel alakították át a várat. Ebből a korból maradt ránk számos gótikus részlet, és a máig ép gótikus kápolna. Szolgálataiért Garai Miklós haláláig viselte a nádori méltóságot.

A Garai család 1481-ben kihalt, s az uralkodóra visszaszálló siklósi uradalmat Hunyadi Mátyás a fiának, Corvin János szlavón bánnak adományozta. Ám ő 1494-ben bajnai Both Andrásnak és testvérének eladta a várat. 1506-ban Perényi Imre nádor kapta meg a királytól, aki Geréb Péter nádor özvegyét, Kanizsai Dorottyát vette feleségül. Hozzá kapcsolják a vár később elpusztult, de eredeti formájában helyreállított gótikus erkélyét, illetve a Dorottya-kertet. Perényi 1519-es halála után átvette a birtokok irányítását. Legnevesebb cselekedete, hogy a mohácsi csata hírére eltemettette az ütközet halottait.

1526 után Siklóst egyre erősebben fenyegette a török. Először 1532-ben Kőszeg felé haladva, majd a Habsburg-török háború idején, 1543-ban jelentek meg ismét a szultán seregei. Ekkor már hódító céllal érkeztek, és a siklósi várat is támadni kezdték, amely a bécsújhelyi börtönben sínylődő Perényi Péter uradalmához tartozott. A védők közel két hétig tartották a várat, majd egy kétnapos ostrom után  kapituláltak. Ezzel a vidék az Oszmán Birodalom részévé vált. 1686-ban, Buda visszafoglalása után került ismét keresztény kézre, 1698-ig a kamara tulajdonában volt. Lakosságát az 1704-1711 között zajló Rákóczi-szabadságharc, a pestisjárvány és a szerb betörések súlyosan megtizedelték, és város csak a szatmári béke után kezdett újra benépesülni.

A felszabadulás után a katolikus egyház próbálta visszaszerezni korábbi területeit, azonban ekkoriban Siklós vidéke kálvinista volt. Az ellenreformáció nyomán 1692-ben Radanay Mátyás pécsi püspök fenyegető levelet küldött a siklósi reformátusoknak, hogy tartsák be a püspöki utasításokat, de a siklósi református iskola működését sem tudta megakadályozni. 1725-ben a vármegye hatósága végül megengedte a reformátusoknak, hogy magánházaknál megtarthassák az istentiszteleteket, így részleges vallásszabadság volt.

1728-ban új földesura lett Siklósnak, a Batthyány család, amely szigorította a gazdasági ellenőrzéseket, valamint tűzrendészeti intézkedéseket hozott. A 18. század végén, 19. század elején a város tovább fejlődött. Nagy felháborodást keltett a megyében, hogy 1848. június 20-án Siklóson Batthyány Kázmér helyett Táncsics Mihályt választották meg országgyűlési követnek. A Siklósi járásban 900 főben határozták meg a nemzetőrség létszámát, amelybe magyarok, németek és horvátok léptek be, szerbek nem. Baranya vármegye 1849 januárjában került a császáriak uralma alá.

1918. november 13-án a belgrádi egyezmény alapján a megye területének nagy részét megszállták a szerbek, amely 1921 nyarán a Baranya–bajai Szerb–Magyar Köztársaság nevű szerb bábállam része lett. Siklóson 1944 októberében többször is bombatámadásokat hajtottak végre a szövetségesek. A siklósiak 1956. október 23-án a rádióból értesültek a pesti eseményekről, ám a pécsi eseményekről nem tudtak.

Siklós 1977 óta ismét városi rangú település, 2013 óta járási székhely.

Siklósi vár
Malkocs bej dzsámija
Máriagyűdi ferences kegytemplom (Basilica Minor)
Máriagyűdi református templom
Siklósi református templom
Siklósi szerb templom
Siklósi gyógyfürdő
Villányi borvidék

Szüreti Gördülő Dűlők
Tenkes portya motoros találkozó és rock fesztivál
Siklósi Várfesztivál
Buga Jakab keréktúra
Eszencia Fesztivál
Siklósi Fúvóstalálkozó
Siklósi Városnapok
Pünkösdi Sokadalom