Városok, Falvak Szövetsége

Város Hajdú-Bihar megyében, a püspökladányi kistérségben.

A Tiszántúl középső részén, Hajdú-Bihar megye nyugati határán, három tájegység: a Hortobágy, a Nagykunság és a Nagy-Sárrét találkozási pontján fekvő igazi alföldi város.

Püspökladány lakott hely volt már időszámításunk előtt, erről tanúskodnak a város közelében lévő Kincses-dombon végzett ásatások, ahol körülbelül 4000 éves, Eupa-szert egyedülálló katakombasírokat tártak fel. Különböző leletek bizonyítják a hely lakottságát a népvándorlás, a honfoglalás és az Árpád-ház korából is. A település keletkezésének ideje azonban nem határozható meg pontosan, ez feltehetőleg a 10-11. századra tehető.

Első írásos említése a Váradi Konvent 1351-ből származó oklevele, amely Ladan formában említi a mai név utótagját. A város nevének eredetét szintén homály fedi. Elméletek születtek besenyő, szláv, alán és ősmagyar eredetre is, amelyek közül a legelfogadhatóbb a Ladányt egy ősi magyar személynévként azonosító elmélet (Vorovszky tézis). A mai név feltehetően birtoktestet jelöl, mégpedig a kisnemesi Bajomi család Ladány nevű birtokát, amelyet a váradi püspöknek zálogosított el. A település nevét 1543-ban Pispek Ladan formában említik.

A település a Rákócziak birtoka is volt. Rákóczi György idejéből származik a református templomban lévő ún. Rákóczi-harang. A szabadságharc bukása után Püspökladány kincstári birtok lett, majd a 19. század elején az udvar József nádornak adományozta. A települést 1901-ig Püspök-Ladányként említik, a mai névhasználata ezen időponttól él.

A középkorban Püspökladány nem volt számottevő település. Népessége évszázadokon át elmaradt a szomszédos Nádudvarétól vagy Kabáétól. A korabeli népességszámlálások szerint 1552-ben 645 fő, 1594-ben 1300 fő, 1725-ben 1190 fő, a II. József korában végzett első magyarországi népszámláláskor pedig 2454 fő lakosa lehetett.

A város fejlődése a 19. század második feléig igen lassú volt, hiszen a település többször elpusztult és benépesült. Az első lakott részek 1554-ben a tatárok betörésekor megsemmisültek. Ennek ellenére 1558-ben már Dél-Szabolcs vármegye legnépesebb települése volt, majd újra elpusztult, és csak az 1600-as évek elején népesült be újra.

A 17. század végétől a források Ladányt oppidumnak, azaz mezővárosnak nevezik, bár a mezővárosi rangot jelentő vásártartási jogot csak 1847-ben kapta meg. Az 1876-os megyerendezésig a nagy kiterjedésű Szabolcs vármegye délnyugati végén feküdt, ekkor viszont átcsatolták az újonnan létrehozott Hajdú vármegyéhez, majd az 1950-es megyerendezés során az akkor létrejött Hajdú-Bihar megyéhez került.

1930-ban a Hajdú vármegye déli felén fekvő községeket magába foglaló Hajdúszoboszlói járás székhelyét ide helyezték, nevét Püspökladányi járásra változtatták, ami így maradt a járások 1983-as megszüntetéséig. Püspökladányt 1984. január 1-jével városi jogú nagyközséggé, majd 1986-ban várossá nyilvánították.

Katolikus templom
Református templom
Sárrét Kincse Gyógyfürdő
Erdészeti Tudományos Intézet Kísérleti Állomása
Farkas-szigeti arborétum
Karacs Ferenc Múzeum
Hortobágy-Berettyó csatornát átívelő, felújított műemlék fahíd
Műemlékszerűen felújított MÁV-állomás
Városi Bíróság és ügyészség épülete

A Nemzeti Értéktár települési értéktárának elemei között:
Püspökladányi űrzászló
Püspökladány Anno - helytörténeti honlap és digitális gyűjtemény

Kakasfőző Fesztivál
Őszi Táncos Lovas Parádé
Farkasszigeti Daruvonulás
Sárrétimenti Népzene, Néptánc és Mesemondó Fesztivál