Városok, Falvak Szövetsége

Város Baranya-megyében, a Mohácsi járás központja.

Mohács területe az Å‘skortól lakott volt. Az i.e. 1. századtól a 4. századig a Római Birodalom Pannónia provinciájához tartozott. A 6-7. században a gepidák éltek itt, 150-180 lélekszámú közösségük a Kárpát-medence eddig ismert legnagyobb avar kori települését alkotta.
 
ElsÅ‘ okleveles említése 1093-ra nyúlik vissza, amikor Szent László király a pécsi püspöknek adományozta a Villa Monach nevű, ekkor még halászfalut, melynek lakói a püspök jobbágyai voltak. A 15. században már gyorsan fejlÅ‘dÅ‘ mezÅ‘városként és révátkelÅ‘helyként említették, a század közepén közel 800 lelket számlált. Az erÅ‘teljes déli török terjeszkedés miatt palánkkal erÅ‘sítették meg.

1526. augusztus 29-én itt csapott össze a 25-30 ezer fÅ‘s magyar sereg a 70-80 ezres török haddal. A csata valószínűleg a mai várostól délre, Sátorhely közelében zajlott. A fÅ‘parancsnok, Tomori Pál kalocsai érsek hÅ‘siesen küzdött a túlerÅ‘vel szemben, de vereséget szenvedett. A törökök elÅ‘li menekülés közben az ifjú II. Lajos király a megáradt Csele-patakba fulladt. A vereség után a várost a törökök elpusztították, és csak másfél évtizeddel késÅ‘bb tértek vissza Magyarországra.

Mohács a török uralom alatt virágzó szandzsákközpont volt. 1687-ben, az ún. második mohácsi csata után szabadult fel, késÅ‘bb fÅ‘leg nemzetiségek népesítették be: szerbek, németek, sokácok. 1742-re újra mezÅ‘városi rangot kapott (1868-ban fokozták vissza nagyközséggé), 1751-ben pedig vásártartási jogokkal rendelkezÅ‘ város lett. 

A 19. században gyors fejlÅ‘désnek indult, fellendült a fazekas ipara, a gyáripara, és kikötÅ‘jének köszönhetÅ‘en erÅ‘södött a kereskedelmi szerepe. 1832-tÅ‘l a Duna GÅ‘zhajózási Társaság hajói járták a folyót. 1857-ben Mohács és Pécs között megépült az 56 km hosszú vasútvonal, melyen a Pécsett bányászott szenet szállították a Dunára, majd hajókkal vitték tovább.

A 20. század elején egyre nagyobb tért hódított a gépipar. Új közintézményeket, polgárházakat, üzletházakat emeltek. 1918 és 1921 között szerb megszállás alatt volt. Mai városi és járásszékhelyi státuszát 1924-ben nyerte el, 1929-tÅ‘l megyei város. Ekkortájt kezdte meg működését a gimnázium.

A szocialista idÅ‘kben itt építették meg Közép-Európa legnagyobb farostlemezgyárát. 1956-ban árvíz sújtotta, az 1990-es években pedig a délvidéki harcok éreztették hatásukat.

Mohács napjainkban dinamikusan fejlÅ‘dik, 2002-ben Hild János-emlékérmet kapott.

Egyik legfÅ‘bb nevezetessége az évente megrendezett, ezrek által látogatott busójárás, amelyet 2009-ben felvettek az UNESCO szellemiörökség-listájára.

Busóudvar
Fogadalmi templom
Mohácsi Nemzeti Emlékhely
Csatatéri Emlékkápolna
Szent Miklós Malom
Iparosház
Sokac Ház
Kanizsai Dorottya Múzeum
Duna-Dráva Nemzeti Park
Városháza
Szentháromság szobor
Duna-parti sétány
II. Lajos király szobra
Szerb ortodox templom
Püspöki palota
Német Nemzetiségi Ház
Fehér Gólya Emlékmúzeum

A Nemzeti értéktár megyei és települési értéktárának elemei között:
Mohácsi Tamburaiskola
Sokacbab
Mohácsi halászlé
Mohácsi fekete kerámia
Városi területen lévÅ‘ útikeresztek

Busójárás
Szent Miklós Malomnap
Dunai mosás
Dunamenti Halfesztivál
Aratónap
Tamburafesztivál
Sokac BabfÅ‘zÅ‘fesztivál
Nemzetközi Néptáncfesztivál
Mohácsi Csata Emlékünnepség
Nepomuki Szent János Ünnep
Szüreti- és borfesztivál