Városok, Falvak Szövetsége

Kulturális és közösségi együttműködés

Tagtelepüléseink

Mikepércs

Adatok

Tagság kezdete: 2006
Lakosság: 5041 fő
Weboldal: mikepercs.hu

Elérhetőségek

Mikepércs Polgármesteri Hivatal

Polgármester: Tímár Zoltán

Cím: 4271 Mikepércs, Óvoda utca 4.

Telefon: (52) 398 101
E-mail: onkormanyzat@mikepercs.hu

Történet

Község Hajdú-Bihar megyében, a Debreceni kistérség dinamikusan fejlődő települése. Elsődleges értéke a falusias környezete. Természeti környezete a tipikus alföldi tájból vezet át a változatos domborzatú, vadászható fajokban gazdag „erdős-pusztákra”.

A 11-12. században a Nyírnek nevezett táj Bihar vármegyéhez tartozó részén alakult ki a Pércs nevű település, melyet a 14. század közepe után kezdtek Mikepércsnek nevezni. A falu az Árpád-kor elejétől templomos hely volt (mely templom a mai helyén állt), és a váradi püspökség 13. század végi tizedjegyzékében már szerepelt. A mai négy fiatornyos fazsindelyes templomot 1791 és 1795 között építették.

Az 1200-as évek előtt a falu egyik részének birtokosa az Ohat nemzetség volt. A család kihalása után V. István király 1270-ben a falu másik földesurának, Csépának adományozta a területet. A család felvette a Pércsi családnevet, akik között többen viselték a Mike keresztnevet. Egyes vélemények szerint a Váradi Regestrumban 1220-ban szereplő Mika bihari főispánnak neve kapcsolatos a községgel. 1378-ban a szomszéd falu földesurai, a Szepesiek elpusztították a település nagy részét.

A 15. században a közel 280 lakosú falu két részét Kispércsnek és Nagypércsnek hívták. Míg az egyik részéban sokáig a Pércsi család maradt a földesúr, a többi területének több birtokosa is volt (Uporiak, Szaporiak, Csekeiek, ruszkai Dobók, Szepesiek).

Az 1570. évi felmérések tanúsága szerint a falu Debrecen után másodikként az országban reformátussá lett.

A török hódoltság Mikepércsnek is mély sebeket okozott, és 1598-ra elnéptelenedett. 1608-ban Báthory Gábor fejedelem hat elhagyott mikepércsi jobbágytelket református magyar hajdútiszteknek adományozott és megnemesítette őket. Ekkor is többször cserélt birtokost a település, míg végül az erdélyi fejedelemhez került. Bethlen Gábor fejedelem további nyolcvan református magyar hajdút telepített le ide. Mikepércs egyike lett az úgynevezett bihari hajdúvárosoknak, a későbbiekben pedig átkerült a Hajdú vármegyéhez.

A török elleni felszabadító háború ismét nagy károkat okozott. A 17. század végén tíz magyar családfőt számoltak össze. A Habsburg-birodalomban a hajdúvárosok kiváltságait nem ismerték el, majd a települést 1702-ben Esterházy Pál nádor kapta meg, de hamarosan a váradi káptalan birtokába került.

A 18. század közepén a lakosság számát 150-200 főre becsülték. A 19. század közepétől a betelepülők révén az eddigi református vallás mellé egyre több „idegenvallású” került.

A Habsburgok elleni szabadságharc során 1848-ban a mikepércsiek és a sárándiak közösen alakítottak nemzetőr századot Sinay Károly százados és Czérna József főhadnagy vezényletével.

Az 1900-as években a fő foglalkozás a földművelés és az állattenyésztés volt, de a 60-as években már a debreceni üzemekben és gyárakban is dolgoztak emberek. A Debrecen közelében elhelyezkedő községek elég korán kertészkedésre rendezkedtek be. Derecskén hagymát, Monostorpályiban és Hosszúpályiban salátát, zöldségfélét és paradicsomot termeltek a gazdák, Mikepércs az uborka hazájának számított Hajdú-Bihar megyében.

Népköltészete, folklórja nem sokban különbözött Hajdú-Bihar megye többi községétől. A Debrecenhez való közelség igen hamar megindította a polgárosodási folyamatot, ennek ellenére Mikepércs nagyon sok hagyományos vonást őrzött meg napjainkig.

A település legfőbb természeti értéke a község délkeleti határában található tölgyfa, amely a szájhagyomány szerint 1000 éves, azonban a szakemberek 250-300 évre teszik a korát.

Mikepércs Debrecen agglomerációs vonzáskörzetében található. A településen áthaladó 47-es főút hatalmas forgalmat bonyolít le, könnyen megközelíthetővé teszi a néphagyományokban és egyedülálló kulturális értékekben gazdag települést.

Látnivalók

Földikutya Rezervátum
Kályhamúzeum
Nyárfási legelő
Református templom
Rókás horgásztó
Mikerpécsi Lovaspark
Vándor-ló útvonal

A Nemzeti Értéktár települési értéktárának elemei között:
Mikepércsi úri hímzés
Mikepércsi csárdás
Ezeréves tölgy

Események

Mikepércsi Nyár
Adventi Forgatag
Falunap

Kapcsolódó híreink

Mikepércs értékeit is bemutatták Debrecenben

2017-12-14 09:20:00

Az év utolsó Városok, falvak Szövetségének találkozóján Mikepércs volt a vendég, rendezvénynek ezúttal is a Tímárház adott otthont. A tematikus programon egy-egy település múltját, jelenét és jövőbeni elképzeléseit ismerhetik meg a résztvevők. Ezúttal mikepércsi manufaktúrákból érkezett kolbászfé

Bővebben

Kapcsolódó galériák

Nincs megjelenítendő galéria!
A weboldalon sütiket (cookie) használunk a biztonságos böngészés és jobb felhasználói élmény biztosításához. Az oldal igénybevételével elfogadod a cookie-k használatát. Az Adatkezelési tájékoztató elolvasása.
Elfogadom
Beállítások