Városok, Falvak Szövetsége

Hajdú-Bihar megye Hajdúszoboszlói járásának központja, Magyarország legnépszerűbb vidéki üdülőhelye, ahol Európa legnagyobb fürdőkomplexuma található. A megyeszékhely után a megye harmadik legnépesebb települése.

Szoboszló környékén három jellegzetes táj találkozik: a Hortobágy, a Hajdúhát, valamint Sárrét-Berettyó vidéke. A város földrajzi elhelyezkedése minden korszak népét vonzotta. A mai város helyén már az i.e. III. évezred közepén is léteztek állandó települések, területe az újkőkor óta lakott. Mai neve egyes feltételezések szerint szláv eredetű (Sobieslaw), korai elnevezése Pusztafalu volt, amely fennmaradt a Kösely-parti városrészre vonatkozóan.

Első írásos említése 1075-ből származik: I. Géza királyunk a mai város őse, Szoboszlóvásár királyi vámjának felét az újonnan alapítandó garamszentbenedeki apátságnak adományozta, majd a Váradi Regestrum említi 1214-ben mint paptartó falut. 14. század második felében a Debreczeni család birtoka volt, további földesurai voltak: Hunyadi János, Szilágyi Erzsébet, Corvin János, Szapolyai János, Dobó István.

A 16. század második felében a török vész miatt a lakosság nagyobb része elmenekült. 1594-ben a krími tatár seregek is feldúlták a vidéket, Szabolcs vármegye 106 településével együtt Szoboszló is megsemmisült. A 17. századi hajdútelepítés sorsfordító változást hozott. A hajdúk (hajtók) eredeti foglalkozásukat tekintve marhahajcsárok, illetve elbocsátott végvári katonák voltak. A Habsburg zsoldban álló hajdú népből lettek a Bocskai István által vezetett szabadságharc vitéz katonái. 1610-ben Báthory Gábor vásártartási jogot adományozott Szoboszlónak, amit csak városok nyerhettek el. A szoboszlói hajdúk részt vettek Buda felszabadításában, a Rákóczi-szabadságharcban azonban Thököly Imre fejedelem zászlaja alatt találjuk őket, akinek kuruc csapatai kétszer is táboroztak a városban. A császári csapatok bosszújaként 1705-ben felgyújtották és hadiadókkal sújtották. A nehézségeket fokozta az 1709-es pestisjárvány, majd 1717-ben tatárok dúlták fel, később az aszály, 1719-ben és 1739-ben pedig újra a pestis pusztította.

Az 1848-as szabadságharc idején a szoboszlóiak hősiesen küzdöttek, míg a város élelemmel és takarmánnyal segítette a honvéd seregeket. A bukás után az oroszok sarcolták meg a települést. A 19. században lassanként kezdett fejlődni az ipar, 1831-ben a kézműiparosok céhet alapítottak. Az 1867-es kiegyezést követően Szoboszlón is megkezdődött az építés időszaka, létrejöttek az első jelentősebb ipari üzemek (gőzmalom, ecetgyár, téglaégető) és helyi pénzintézetek alakultak. 1876-ban megszűnt a Hajdúkerület és létrejött Hajdú vármegye. A település lakosságának száma ekkor 16 ezer fő volt, ám még jellegzetes mezőgazdasági arculattal bírt.

A 20. század gyökeres változást hozott Szoboszló életében. A geológusok előzetes kutatásai alapján 1924 nyarán tűzték ki az első fúrás helyét a Bánomkert elnevezésű városrészen. Alig egy év múlva 1091 méter mélyről nagy erővel tört fel a nagy fűtőértékű földgáz, magával hozva a nem kevésbé értékes természeti kincset, a 73 fokos hőmérsékletű hévizet, melyből naponta 2300 köbméter víz jött a felszínre és folyt el. Első cél a víz gyógyvízzé minősítése és értékesítése volt; hordós szekerekkel szállították a megrendelők házaihoz. A kezdeti szerény lehetőségekhez mérten először fövenyfürdőt létesítettek, amely 1927. július 26-án nyitotta meg kapuit. A vártnál jóval több vendég érkezett, így a városatyák kijelöltek egy 20 hektárnyi területet a felépítendő gyógyfürdő részére. 1928-ban készült el az első két medence, egy a strandolóknak, egy a betegeknek. 100 kabint és 600 férőhelyes öltözőt is építettek, a látogatottság pedig folyamatosan nőtt.

Hajdúszoboszló ma nemzetközileg ismert, népszerű üdülőhely. Fő turisztikai attrakciója Európa legnagyobb fürdőkomplexuma, amely az állandó fejlesztések eredményeként modern gyógyászati, wellness és szórakoztató szolgáltatásokat biztosít. A szálláshelyeken eltöltött vendégéjszakák tekintetében Magyarország harmadik legnépszerűbb települése Budapest és Hévíz után.

Hungarospa fürdőkomplexum
Harangház
Görög katolikus templom
Római katolikus templom
Református templom
Bocskai István Múzeum
Mátyás király sétány

A Nemzeti értéktár megyei és települési értéktárának elemei között:
Hajdúszoboszlói gyógyvíz
Szilveszteri csergetés
Bocskai-kultusz

Hajdúszoboszlói Tavaszi Művészeti Napok
Hungarospa Strandnyitó
Népi étkek fesztiválja
Kölyök Fesztivál
Szoboszlói Folkhétvége
Kösely-kupa
Strandok éjszakája
Szoboszlói Dixieland Napok
Hajdúszoboszlói kamionos találkozó
Szoboszlói Birka- és Slambucfőző Örömnap
Szoboszlói Gasztro- és Borfesztivál
Márton-napi Vigadalom
Óévbúcsúztató szilveszteri csergetés