Városok, Falvak Szövetsége

Város Hajdú-Bihar megyében, a Hajdúböszörményi kistérségben.

Területén már a csiszoltkő-korszakban (i.e. 4500-2500), a rézkorban (i.e. 2500-1900), valamint a bronzkorban (i.e.1900-900) is éltek különböző népcsoportok. A város határában megtalálhatóak a Csörsz árok maradványai, amely a kutatások szerint a szarmatákat védte a germán törzsek ellen. A 4. század második felétől gepidák, hunok és avarok váltották itt egymást.

Nánást először a Váradi Regestrum említi, ahol később Nánásmonostora néven bukkant fel, tehát templomos község volt. 1301-es adatok szerint a tatárjárás következtében teljesen elnéptelenedett. 1421-ben Brankovics György szerb fejedelem birtoka lett, majd Hunyadi János kezébe került, az 1490-es országgyűlés Corvin Jánosnak adományozta. 1556-ban hódoltsági terület lett, adózó portáinak száma ekkor 25 volt. Bocskai István 1605-ös kiváltságlevelében puszta területként van megnevezve. A hajdúvárosok egyikeként 1606-ban kapott városi jogot. Bocskai mozgalma nyomán mintegy 1800-2000 hajdú települt le a nemesi szabadságjogok birtokába került mezővárosban. A lakosság a törökök elől többször menekülni kényszerült, és sokat szenvedett a kuruc háborúk idején is.

1676-ban annyira lerombolták, hogy tíz évig pusztaság volt. A lakosok a királytól kértek segítséget az újjáépítéshez. Később Nánás Rákóczi oldalán vett részt a szabadságharcban, megtorlásként a császáriak kétszer is feldúlták a várost, 1709-ben még pestis is pusztított. A 18. században a lakosság és a bevándorló nemesek között a teherviselés és a határbirtoklás kérdése okozott feszültséget. A helyzet csak a 19. század derekára rendeződött, ekkor vett nagyobb lendületet a földművelés az addig jellemző állattenyésztés mellett.

Az 1848-49-es szabadságharc idején a hajdúk két népfelkelő századát egyedül Nánás szolgáltatta. Az oroszok és az osztrákok által is megsarcolt város a Bach-korszak alatt az eladósodás ellen és az önkormányzatáért küzdött. 1876-ban indult meg a fejlődés, és a társadalmi, kulturális és politikai élet a század utolsó évtizedeire sokszínűvé, mozgalmassá vált (megalakult a Hajdúnánási Kaszinó, a Polgári Olvasókör, a Nánási Lapok c. újság).

A két világháború során nem szenvedett jelentősebb károkat a város, annál nagyobb volt az állatállomány és a mezőgazdasági felszerelés pusztulása. Az 1950-es évektől a korábbiaknál lényegesen erőteljesebb iparosodás kezdődött a városban, országos jelentőségű üzemek telepedtek meg a térségben (pl. az Egyesült Izzólámpa és Villamossági Rt.). Kezdetét vette a közmű- és a közvilágítás kiépítése. Az 1956-os forradalom és szabadságharc leverése után Debrecen után Hajdúnánáson ítélték el a legtöbb embert a megyéből a büntetőperekben.

A rendszerváltás után a fejlődés látványosan visszaesett, ma a város fő vonzereje az 1962-ben megnyitott termálfürdő és a struccfarm. Hajdúnánás 1992 óta tagja a Hajdúvárosok Szövetségének.

Hajdúnánási tájház
Hajdúnánási Gyógyfürdő
Móricz Pál Városi Könyvtár és Helytörténeti Gyűjtemény
Aranyszalma Alkotóház és Galéria
Kéky Lajos Városi Művelődési Központ
Nánási Strucc Tanya
Csiha malom
Páfrányfenyő - Hajdú-Bihar megye védett természeti értéke

A Nemzeti értéktár megyei és települési értéktárának elemei között:
Hajdúnánási szalmafeldolgozás
Nánási szalmafonás
Hajdúnánási öhön

Hajdúk Világtalálkozója
Moto-Rock Weekend
Kölyök Fesztivál
Történelmi Íjászverseny
Hajdúnánási Hagyományos Aratók Találkozója
Kendereskerti Behajtási és Kihajtási Ünnepségek