Városok, Falvak Szövetsége

Kulturális és közösségi együttműködés

Tagtelepüléseink

Gyula

Adatok

Tagság kezdete: 2014
Lakosság: 28602 fő

Elérhetőségek

Gyula Város Polgármesteri Hivatala

Polgármester: Dr. Görgényi Ernő

Cím: 5700 Gyula, Petőfi tér 3.

Telefon: (66) 526 801
Fax: (66) 463 143
E-mail: gorgenyi@gyula.hu

Történet

Város Békés megyében, a Gyulai járás központja, a megye második legnépesebb települése. Az Alföld délkeleti részén, a Fehér-Körös bal partján található, közvetlenül a román határ mellett. Sok parkjával, műemlékével, hangulatos utcáival és fürdőváros jellegével jelentős turisztikai szereppel bír.

A vidék az újkőkor idejétől lakott volt, a Fehér-Körös menti magasabb, ármentes területek már Kr.e. 5000 körül alkalmasak voltak település alapítására. Ezek nyomai a honfoglalásig kimutathatók a város határában. A korszak legkorábbi szakaszát Körös-kultúrának nevezték el a régészek, amely az újkőkor végén a tiszai kultúrában folytatódott.

A város születése az Árpád-kor végére tehető, akkor Gyulamonostorának hívták, területe nem volt nagyobb, mint a mai belváros. Gyula neve először Károly Róbert király 1313-ban kelt két oklevelében szerepelt. Az 1390-es években már egy 44 településből álló uradalom központja volt, bíró- és elöljáróválasztó-, valamint vásártartási joggal rendelkezett. Az uradalmat 1403-tól birtokló Maróti János bán sokat tett a városért, az ő idejében érkeztek a ferences rendi szerzetesek és ő kezdte el építtetni a gyulai téglavárat is. A városnak már ekkor fejlett ipara volt. A Maróti család kihalása után az uradalmat Mátyás király 1482-ben fiának, Corvin Jánosnak ajándékozta. A trónutódlást szem előtt tartva 1484-ben főispáni, alispáni és szolgabírói tisztséget adott Gyulának, megerősítette a város addigi kiváltságait, és a lakosok vámmentességét az egész országra kiterjesztette. Ezzel kizárta a nemesség külön szervezkedésének lehetőségét, s Gyulát a megye székhelyévé tette, közel 500 évig az is maradt.

A város a 16. század elején élte fénykorát. 1525-ben 3000 lakosa volt, és megyei szinten fontos szerepet játszott az iparban, a kereskedelemben és a kultúrában. A lakosság nagy része kézműves és kereskedő volt, köztük legalább huszonegy iparág képviselői tevékenykedtek. Ekkor öt templom és két kolostor volt a városban, s már ebből az időből említik a gyulai iskolát, melynek neves tanulója volt pl. Szerémi György történetíró. 1540 táján teret nyert a városban a protestantizmus, a gyulaiak két tanítója volt Ozorai Imre és Szegedi Kiss István is.

1566-ban a gyulai vár és a város - Szigetvárhoz hasonlóan - török kézre jutott. A várat védő báró Kerecsényi László délvidéki kapitány helyzete kilátástalan volt. Miután elfogyott a várvédők élelme, lőszere, és a járvány is felütötte a fejét, feladta a várat Pertáf pasának. A török szabad elvonulást ígért, mégis csaknem minden várvédőt lekaszaboltak. A várvédők 63 napi hősies kitartása a török elleni várharcok csúcsát jelentette. A gyulai erődítmény elfoglalásával a teljes Körös-Maros köze elveszett, az Oszmán Birodalom berendezkedett a területen. Keveset változtattak a városon, általában vallásos rendeltetésű épületeket emeltek. Gyula közel száz évig török végvár maradt, s míg folyamatos harcok sújtották a vidéket, a 16. század végén zajló tizenöt éves háború teljes pusztulást hozott. A megfogyatkozott adófizetői létszámot a török a lakosság gyarapításával próbálta meg ellensúlyozni, ezért a Délvidékről hozott telepeseket. A török őrség 1695 elején távozott a várból, ezzel 129 év múltán ismét keresztény kézbe, a Habsburg Birodalom fennhatósága alá került a város. A visszafoglalt területeket a bécsi udvari kamara kincstári igazgatás alá vette. Megkezdődött a vidék újjáélesztése, az első betelepülők, kb. húsz magyar család 1714-ben érkezett meg Gyulára. III. Károly király 1715-ben visszaállította a megyei közigazgatást.

A város fejlődése a 18. század második felében gyorsult fel. Az 1801. évi nagy tűzvész után építési szabályrendelet kiadása vált szükségessé, és a település mérnöki terv szerinti újjáépítése. A víz volt a másik veszedelem, a Fehér-Körös áradásai. Szerencsére sok, a város szimbólumának számító épületet nem döntött le az ár, ilyen a Százéves cukrászda, amely a 18. század végén már közéleti központja volt a gyulai polgároknak. A 19. századtól több klasszicista épület is megmaradt a városban, de a később épült földszintes polgári házak adják a mai Gyula kellemes kisvárosi hangulatát. Ekkor alakultak ki a polgári közösségi élet további színterei: megnyílt a Kaszinó, színkör alakult, elindult az első lap és a Dobay nyomda, valamint csatornarendszert, kőhidakat és kövesutakat építettek, és meghonosodott a bolgárkertészet.

Gyula mindig a kultúra városa volt. Itt született Erkel Ferenc, a Himnusz zeneszerzője. Korábban olyan festőművészek dolgoztak a városban, mint Szamosy Elek, Munkácsy Mihály, Gyulai László. A 20. század elején létrejött a gyulai művésztelep, ahova a kor több fontos magyar festője is visszatért festeni, kiállítani, de innen indult útjára Szilágyi István és Kohán György is. 

1920 és 1945 között új városrészek születtek. Az ötvenes évek nemcsak a politikai változások miatt jelentettek válságos időszakot. 1950-ben a megyeszékhelyi rangot Gyuláról áthelyezték Békéscsabára, a város mégis képes volt a megújulásra. Néhány év alatt a Gyulai Várfürdő a hazai gyógyvízi központok élvonalába került, és folyamatos fejlesztésekkel szélesebb közönség igényét szolgálja. Az elmúlt évtizedekben rekonstruálták a történelmi belvárost, a műemlék épületeket, az Almásy-kastélyt és a gyulai várat is. Gyula napjainkra nem csak a kulturális és egészségturizmus kiemelt desztinációjaként ismert, hanem az ipari beruházásoknak és egyéb fejlesztéseknek köszönhetően a régió központi településévé is vált.

Látnivalók

Gyulai Várfürdő és AquaPalota
Gyulai vár
Almásy-kastély Látogatóközpont
Gyulai Várszínház
Százéves Cukrászda
Erkel Ferenc Emlékház
KöröspArt Galéria
Ladics Ház
Kohán Képtár
Tanyamúzeum
Boltmúzeum a süvegcukorhoz

A Hungarikumok listáján:
Gyulai kolbász és pároskolbász
Pálinka

A Nemzeti értéktár megyei és települési értéktárának elemei között:
Gyulai vár
Gyulai várszínház
 

Események

Gyulai Várszínház Összművészeti Fesztivál
Shakespeare Fesztivál
Minden Magyarok Nemzetközi Néptánc Fesztiválja
Halmos Béla Népzenei és Világzenei Fesztivál
Gyulai Végvári Napok
Virágok Fesztiválja
Pálinkafesztivál
Méz- és mézeskalács Fesztivál
Gyulai Vár Jazz Fesztivál
Gyulai Vár Blues Fesztivál
Körös-völgyi sokadalom

Kapcsolódó híreink

Térzene-pavilon átadással kísért szakmai találkozó Gyulán

2021-10-07 08:57:09

2021. szeptember 23-án és 24-én Gyulán tartotta kihelyezett elnökségi ülését a Városok, Falvak Szövetsége. Ez alkalomból dr. Fülöp Péter, az EMMI művészeti, közművelődési és közgyűjteményi ügyekért felelős helyettes államtitkára átadta dr. Görgényi Ernő polgármesternek a Térzene Program promóciós té

Bővebben

Gyulai kulturális- és gasztroízelítő Rómában

2021-11-30 17:27:00

2021. november 18-án a Városok, Falvak Szövetsége kiemelt tagtelepüléseként Gyula városa mutatkozott be a Római Magyar Akadémián. A Békés megyei történelmi fürdőváros múltját és jelenét dr. Görgényi Ernő polgármester ismertette köszöntőjében, majd az Erkel Vonósnégyes adott koncertet. Az est zárásak

Bővebben

Kapcsolódó galériák

Térzene programmal kísért VFSZ-találkozó Gyulán

10 db fotó

2021. szeptember 23-án és 24-én Gyulán tartotta kihelyezett elnökségi ülését a Városok, Falvak Szövetsége.

Ez alkalomból dr. Fülöp Péter, az EMMI művészeti, közművelődési és közgyűjteményi ügyekért felelős helyettes államtitkára és Halász János, a VFSZ elnöke átadta a városnak a Térzene Program promóciós térelemeit. A kibővített elnökségi ülés szakmai programjában dr

Tovább a képekhez
A weboldalon sütiket (cookie) használunk a biztonságos böngészés és jobb felhasználói élmény biztosításához. Az oldal igénybevételével elfogadod a cookie-k használatát. Az Adatkezelési tájékoztató elolvasása.
Elfogadom
Beállítások