Városok, Falvak Szövetsége

Város Hajdú-Bihar megyében, Debrecentől 22 km-re.

Ősrégi, már a honfoglalás előtt is lakott település. Első írásos említése 1291-ből, a váradi püspökség tizedösszeírásából való. Jelentős országos esemény helyszíne volt, amikor Fráter György, hogy ellensúlyozza Ferdinánd híveinek szervezkedését, 1543. augusztus 1-re összehívta a tiszántúli rendek részországgyűlését Derecske városában, amely fontos állomása volt a Keleti Magyar Királyságból meginduló önálló Erdélyi Fejedelemség kialakulásának.

Történetében új korszak kezdődött, amikor a falu részbirtokát Bethlen Gábor erdélyi fejedelem 1608 nyarán Nagy András hajdú főkapitánynak adományozta. Az ő néhány éves birtokossága alatt került kapcsolatba a falu a hajdúkkal. 1631 nyarán azután I. Rákóczi György fejedelem kiváltságlevéllel telepített szabolcsi hajdúkat Derecskére, amely így a Bocskai fejedelem kiváltságaival rendelkező hajdúváros lett. 

Magyarországon a 16. század végéig nagyjából megmaradt a középkori településhálózat, de a tizenöt éves háború jelentős pusztulást okozott elsősorban a hódoltságban és annak peremvidékén, kiváltképp jelentős volt a tatár pusztítás a Debrecentől délre eső bihari területeken, amelyeknek szinte a középpontjában fekszik Derecske. 

A török 1659-ben és 1693-ban is feldúlta a települést. I. Lipót a hajdúk szabadalmait megvonta, és a kassai királyi kamara fennhatósága alá helyezte Derecskét. Később Esterházy Pál az elmaradt nádori fizetés fejében kapta meg birtokul a várost, jogait azonban csak a Rákóczi-féle szabadságharc után tudta érvényesíteni, mert a kiváltságaiktól megfosztott hajdúk nem akartak belenyugodni sorsuk változásába.

1706. októberében Rabutin császári vezér tartózkodott itt, de hosszabb ideig szolgált a városban gróf Széchenyi István is huszárkapitányként.

A 18-19. századi fejlődése sokkal dinamikusabb volt, mint a környező településeké. Ennek köszönheti mezővárosi rangját, illetve a művelődésben, kereskedelemben, kultúrában betöltött centrum szerepét.

Külön figyelmet érdemel, hogy a település évszázados iskoláztatási hagyományokkal rendelkezik. A református egyház a 17. század közepétől elemi iskolát működtetett a településen. 1862 és 1872 között hatosztályos gimnáziuma is volt.

A II. világháború igazi megpróbáltatásai 1944 októberében érték el a községet. 1948-ban a lakosság meghaladta a 10 ezer főt, és jelenleg is közel ennyien lakják.

A 60-as évektől átalakult a település képe, a régi, jellegzetes, méltóságot sugárzó klasszicista, tornácos, módos parasztházak eltűntek az utcákról. Az egymást gyorsan váltó építési divatok meglehetősen eklektikussá teszik az 1991-ben ismét városi rangot kapott település arculatát.

Derecske a városi rang elnyerését követően, az 1990-es években igyekezett visszaszerezni korábban elvesztett kistérségi szerepét. Ezekben az években épült a mentőállomás, a sportcsarnok, a krízisház, és megvalósult az itt lakók régi óhaja, a rendőrőrs is.

A rendszerváltást követően rohamos fejlődésnek indultak az egyéni vállalkozások, különösen a szolgáltatások, a kereskedelem, a vendéglátás és a mezőgazdaság területén. Az ipari vállalkozások közül a bútorgyártás, a famegmunkálás, valamint a fémszerkezet gyártása jelentős, de a lakosság fő megélhetési forrása a mezőgazdaság. A település gazdasági életét kedvezően befolyásolja Debrecen közelsége, a 47-es számú főút (M47) melletti fekvése.

A település 2013-ban ismét járási székhellyé vált. A Derecske-Létavértesi Kistérség kulturális, oktatási és gazdasági központja, székhelye. Az elmúlt öt évben megerősödtek a város külkapcsolatai, határon átnyúló szerepvállalásai. Szoros együttműködést alakított ki testvérvárosaival. Derecske városában számos fejlesztés megvalósult az utóbbi években. Többek között a város egész területén csatornahálózat épült ki, javult az ivóvíz minősége, valamint megtörtént az oktatási, kulturális és egészségügyi intézmények korszerűsítése.

Derecskei Tájház
Helytörténeti gyűjtemény
Katolikus és református templomok

A Nemzeti Értéktár megyei és települési értéktár elemei között:
Derecskei rátétes szűr és szűrrátét
Derecskei disznótor
Derecskei női kisbunda
Derecskei hagymafesztivál
Fejfás temetkezés a református temetőkben
Derecskei betlehemes
Derecskei gyümölcsös
Derecskei kunhalmok
Derecskei hagyományos paraszti tánckultúra
 

Derecskei Borverseny
Nemzetközi Kórustalálkozó
Családi Majális és Sportnap
Derecskei Disznótor
Családi Szüreti Fesztivál
Városnap
SzerWoodstock Zenei Fesztivál
Derecskei Hagymafesztivál