Városok, Falvak Szövetsége

Kulturális és közösségi együttműködés

Tagtelepüléseink

Debrecen

Adatok

Tagság kezdete: 2006
Lakosság: 200974 fő

Elérhetőségek

Debrecen Megyei Jogú Város Polgármesteri Hivatala

Polgármester: Dr. Papp László

Cím (régi városháza): 4024 Debrecen, Piac u. 20.

Telefon: (52) 511 410
Fax: (52) 511 422
E-mail: polgarmester@ph.debrecen.hu

Történet

Magyarország második legnépesebb városa, Hajdú-Bihar megye és a debreceni kistérség székhelye; az észak-alföldi régió központjaként egyike az ország hét regionális központjának. Időnként „a kálvinista Róma” néven vagy cívisvárosként emlegetik. Az ország keleti részén fekszik, kb. 30 km-re a román határtól. Az Alföld meghatározó jelentőségű városa, Budapesttől 230 km-re.

Az időszámításunk szerinti 8. század végéig, a magyar nép Közép-Európába érkezéséig sokféle nép (vandálok, gótok, szarmaták, gepidák, avarok, bolgárok) lakta e tájat. A mai Debrecen pereme gyakran volt nagy birodalmak, népek közötti határvidék. A város környéke már az ókorban is lakott hely volt. A négy égtájat összekötő utak találkozásánál több falu összeolvadásából jött létre Debrecen. Első írásos említése a 13. századból való.

Nagy Lajos király 1361-ben mezővárosi rangra emelte, ami által fejlődésnek indult a gazdaság a marhakereskedés, az állattenyésztés, a kézműipar és a város vásárközponti szerepe révén. Debrecen Magyarország legnagyobb és leggazdagabb városa lett. Kálvin János tanai hamar gyökeret vertek Debrecenben, amely a 16. század derekától kizárólag protestáns lakosságú volt. 1538-ban létrejött az ország iskolájaként emlegetett, ma is működő Debreceni Református Kollégium. Az 1541-ben kezdődő török uralom és Magyarország három részre szakadása során Debrecen diplomáciai ügyességgel, bőkezű adományokkal mindvégig megőrizte önállóságát.

1693. április 11-én az uralkodó, I. Lipót szabad királyi városi címet adományozott Debrecennek, ma ezen a napon ünnepeljük a város napját. A rang törvénybe iktatásának feltételeként másfél évszázad után visszatért a „kálvinista Rómába” a római katolikus egyház. A város ekkor már fontos kulturális, kereskedelmi és mezőgazdasági központ volt.

1849 első felében öt hónapra ide költözött az ország kormánya, az országgyűlés, és ide hozták a Szent Koronát, így Debrecen Magyarország ideiglenes fővárosa, a „szabadság őrvárosa” lett. Kossuth Lajos a református Nagytemplomban mondta ki a Habsburg-ház trónfosztását, Magyarország függetlenségét.

1857-ben Pest felől elérte a vasút Debrecent, a 19. század végén a nagyvárosi építkezések, fejlesztések révén a fővárost is megelőzve megépült a gépi vontatású közúti vasút, a mai villamos elődje. Az I. világháborút lezáró trianoni békeszerződés következtében Debrecen szerepe megváltozott, a Partium elcsatolásával határközeli várossá vált. A II. világháború végén a bombázások és más harci események súlyos károkat okoztak a városban, az épületek több mint a fele megsemmisült. 1944 végén és 1945 elején egy rövid időre ismét Magyarország fővárosa lett Debrecen.

Az 1950 és 1956 közötti esztendőket a nagyarányú iparosítás jellemezte. 1956. október 23-án – a budapesti tüntetést megelőzve – Debrecenben is elkezdődtek a forradalmi események. Itt lépett fel először a karhatalom a tüntetőkkel szemben, az első lövések is itt dördültek el, és itt voltak az első halálos áldozatok. Az 1956-ot követő időszakban folytatódott az erőteljes ipari fejlődés, jelentősen megnőtt a város lakossága, a városi kertségek helyén lakótelepek épültek.

Az 1989-1990-es rendszerváltás után Debrecen látványos fejlődésnek indult. Az ezredforduló után közösségi terek és intézmények nyíltak, illetve újultak meg. 1991 augusztusában II. János Pál pápa Debrecenbe látogatott, amely a római katolikus és a református egyház közeledésének szimbóluma volt. Közbenjárása révén 1993-ban megalakult a Debrecen-nyíregyházi Római Katolikus Egyházmegye.

A 21. század első évtizedére Debrecen Kelet-Magyarország gazdasági, közigazgatási, kulturális és oktatási központjává vált. Az ország második állandó határnyitású repülőterén beindult a menetrend szerinti légi forgalom. A számos multinacionális cég jelenléte és a 30 ezres, több ezer külföldi hallgatóval rendelkező egyetem is azt jelzi, hogy a város dinamikusan fejlődik és nyitott a világra.

Látnivalók

Debreceni Nagytemplom
Református Kollégium
Déri Múzeum
Debreceni Egyetem
Debreceni Víztorony
Szent Anna Székesegyház
Modem Modern és Kortárs Művészeti Központ
A Debreceni Irodalom Háza és Medgyessy Ferenc Emlékház
Szabó Magda Emlékház
DEMKI Tímárház - Kézművesek Háza
Csokonai Nemzeti Színház
Kölcsey Központ
Püspöki palota
Megyeháza
Városháza
Egyetemi botanikus kert
Görögkatolikus templom
Nagyerdő
Aquaticum Gyógy- és fürdőközpont
Zsinagógák


A Hungarikumok listáján:
Debreceni pároskolbász

A Nemzeti Értéktár megyei és települési értéktárának elemei között:
Debreceni cifraszűr
Debreceni kerámia
Debreceni cseréppipa
Gyöngyös-bogláros párta
Női kisbunda hímzésmintája
Mihalkó-féle hortobágyi pásztorkalap

Események

Debreceni virágkarnevál
Campus Fesztivál
DESZKA Fesztivál
Debreceni Bor- és Jazznapok
Nagyerdei Szabadtéri Játékok
Debreceni Költészeti Fesztivál
Bartók Béla Nemzetközi Kórusverseny és Folklórfesztivál
Nemzetközi Betlehemes Találkozó
Debreceni Őszi Fesztivál
Debreceni Advent

Kapcsolódó híreink

Debrecenben tartott találkozó a Városok, Falvak Szövetsége

2018-03-10 10:03:00

Debrecen irányt mutat a települések közötti kulturális együttműködés terén – hangzott el a Városok Falvak Szövetségének idei első találkozóján, amelynek az alapító cívisváros adott otthont. A csütörtök esti rendezvényen Kósa Lajos tárca nélküli miniszter példaértékűnek nevezte a közös hagyományokra

Bővebben

Kapcsolódó galériák

Nincs megjelenítendő galéria!
A weboldalon sütiket (cookie) használunk a biztonságos böngészés és jobb felhasználói élmény biztosításához. Az oldal igénybevételével elfogadod a cookie-k használatát. Az Adatkezelési tájékoztató elolvasása.
Elfogadom
Beállítások