Városok, Falvak Szövetsége

Város Veszprém megyében, a Balaton-part legrégebbi üdülőhelye. Ismertségét a Balaton közelsége mellett elsősorban szénsavas forrásainak és mediterrán jellegű klímájának köszönheti. Területe ma három részből tevődik össze: a vasútvonal két oldalán húzódó őstelepülés, a gyógyforrások körül kialakult régi gyógyhely, valamint ennek két oldalához csatlakozóan a legújabb Füred idegenforgalmi életét befogadó központok, szállók, kemping, üdülőtelep térsége. Az egykori Balatonarács községet 1954-ben csatolták hozzá. Balatonfüred „a Balaton északi partjának fővárosa”, jelentős vitorláskikötő.

A Füred név eredetileg a fürj madár nevének für, fűr alakjából származik, jelentése fürjes hely. A kezdetben a helyi savanyúvízforrások, majd magára a Balatonra települő fürdőkultúra, illetve a település ebben játszott kiemelkedő szerepe miatt a 19. századra a név átértelmeződött, és fürdő értelmet kezdtek tulajdonítani neki. Ennek az átértelmezésnek eredménye lett aztán több mesterséges helynévadás, úgy mint Biharfüred, Káptalanfüred, Lillafüred, Mátrafüred vagy Tátrafüred.

Füred térségét már az ősember is lakta. Első ismert lakói a rómaiak voltak, emléküket számos kiásott épületrom és síremlék jelzi. Füred nevével írásos emlékként először 1211-ben találkozunk, a Tihanyi Apátság egy birtokösszeírásában. Mai területén az Árpád-korban hét település állt. A város legrégebbi, a Kéki-patak partján épült, később elhagyott településrésze ma szőlőterület, maga a Kéki-forrás még működik.

1717-ben említették először a savanyúvizét, amelyet 1722-ben vegyelemeztettek és gyógyvízzé nyilvánítottak. Ezidőtájt már állt egy fa fürdőház, majd nemsokára egy kőház is, kiadó szobákkal a vendégek számára. Később kétemeletes új fürdőház is épült.

A református hitközség tagjainak anyakönyvezése 1724-ben indult, a római katolikusoké 1800-ban, az izraelitáké pedig 1863-ban.

A város az 1800-as években, a reformkor idején indult fejlődésnek. A vendégek szórakozását a nyári időben fából készült színház szolgálta, 1831-ben pedig itt épült a Dunántúl első magyar nyelvű kőszínháza, amelyet Kisfaludy Sándor alapított adományokból, apátsági és népi segítséggel.

Horváth János rendezte 1825. július 26-án a füredi Horváth-házban az első Anna-bált lánya, Anna Krisztina tiszteletére. Az Anna-bál hagyománnyá vált, azóta minden évben megrendezik.

Széchenyi István kezdeményezésére innen indult el 1846-ban az első balatoni gőzhajó, a Kisfaludy. Füreden hajógyár is létesült. Főként a kiegyezés utáni időszakban kedvelt találkozóhelye lett a politikusoknak, művészeknek. Ekkor kezdődött a település nagyobb fellendülése, feltöltötték a tó partját, kialakították a sétányt, magánvillák épültek, megépült a kórház déli szárnya. Jókai Mór itteni villájában írta Az arany ember című híres regényét, melynek egy része a Balatonnál játszódik. Az épület ma múzeum, ahol láthatjuk az író bútorait, személyes tárgyait.

1884-ben itt alakult meg az első magyar vitorlásegyesület, a Stefánia Yacht Club. Balatonfüred mint nagyközség 1891-ben 1788 magyar lakossal rendelkezett, a faluban földmíves és vincellérképezdével összekötött szeretetház működött. A szőlőültetvények nagy részét a filoxéra elpusztította.

A Balatonfüredi Kardiológiai Klinika 1913-ban nyílt meg, amely Magyarország legnagyobb szív-rehabilitációs központjával rendelkezik. Sok szívbeteg nyerte itt vissza az egészségét, köztük a Nobel-díjas hindu költő, Rabindranáth Tagore.

A második világháború után, az 1960-as években indult újabb fejlődési szakasza. 1966-ban itt tartották a XXVII. FICC (Nemzetközi Camping Caravanning Club) Rallyt, erre épült meg a 4000 személyes kempingje. 1971-ben Füredet Magyarország első gyógy- és üdülőhelyi városává nyilvánították.

A turizmus és a hidroterápia mellett egy másik fontos gazdasági tevékenység a szőlőtermesztés. A közelben található a Balatonfüred-Csopaki borvidék. Balatonfüred 1987 óta "A szőlő és a bor nemzetközi városa".

Itt rendezték meg 2010-ben az úszó-Európa-bajnokság, 2017-ben pedig az úszó-világbajnokság nyíltvízi versenyeit.

Tagore sétány és emlékfapark
Vaszary Galéria
Jókai Mór Emlékház
Városi Múzeum - Helytörténeti Gyűjtemény
Kisfaludy Galéria
Pásztor János: Halász és Révész c. szobrai
Állami Szívkórház
Nagyvendéglő (ma Anna Grand Hotel)
Református templom
Zsidó Kiválóságok Háza
Széchenyi-kastély
Gombás-kúria
Horváth ház
Kossuth Lajos-forrás ivócsarnoka
Berzsenyi-forrás
Magyar Játékszín oszlopai a Kiserdőben
Kerektemplom
Blaha Lujza villája (ma Hotel Blaha)
Dőry-villa (ma Hotel Astoria)
Parasztházak a Siske utcában
Lóczy-barlang
Jókai-kilátó
Papsoka templomrom
Annagora Aquapark
Bodorka látogatóközpont

A Nemzeti Értéktár megyei és települési értéktár elemei között:
Balatonfüredi savanyúvíz fürdőtelep
Állami Szívkórház
Baricska Csárda
Figula Pincészet
Füredgyöngye szőlőfajta
Kékszalag vitorlásverseny
Balatonfüredi Jacht Club
Az első dunántúli kőszínház hat dór kőoszlopa
1956-os balatonfüredi zászló
Füredi Anna-bál
Balatonfüred-Csopaki borvidék
Balatonfüredi Panteon - emléktáblák
18-20. századi balatonfüredi balneológia és balneoterápia
Balatonfüredi volt hajógyár

Jókai Napok
Tavaszi Fesztivál
Hamvas Béla Napok
Füredi Anna-bál
Kékszalag
Balatoni Hal- és Borünnep
Könyv-Bor-Jazz Fesztivál
Prímás verseny
Balaton Classic - veteránautó verseny
Koloska-völgyi Jókai bableves-főzőverseny
Borhetek
Nemzetközi Gitárfesztivál
Romantikus Reformkor
Quasimodo költőverseny
Füredi Őszi Fesztivál
Füredi Szüret
Gasztro Piknik