Városok, Falvak Szövetsége

Kulturális és közösségi együttműködés

Tagtelepüléseink

Debrecen

Magyarország második legnépesebb városa, Hajdú-Bihar megye és a debreceni kistérség székhelye; az észak-alföldi régió központjaként egyike az ország hét regionális központjának. Időnként „a kálvinista Róma” néven vagy cívisvárosként emlegetik. Az ország keleti rész

Tovább a a település oldalára

Hajdúböszörmény

Város Hajdú-Bihar megyében, a Hajdúság legnagyobb városa, a Hajdúböszörményi járás székhelye. Területi nagysága szerint az ország negyedik legnagyobb települése.  A terület az őskor óta lakott. A városi múzeumban népvándorláskori leleteket őriznek. A város a nevé

Tovább a a település oldalára

Pápa

Történelmi város Veszprém megyében, a Bakony északi széléhez közel, a Kisalföldön. A megye második legnagyobb városa, a Pápai járás központja. A környék kulturális, gazdasági és turisztikai központja, híres a templomairól, az Esterházy-kastélyról, barokk építészetér

Tovább a a település oldalára

Gyula

Város Békés megyében, a Gyulai járás központja, a megye második legnépesebb települése. Az Alföld délkeleti részén, a Fehér-Körös bal partján található, közvetlenül a román határ mellett. Sok parkjával, műemlékével, hangulatos utcáival és fürdőváros jellegével jel

Tovább a a település oldalára

Hajdúszoboszló

Hajdú-Bihar megye Hajdúszoboszlói járásának központja, Magyarország legnépszerűbb vidéki üdülőhelye, ahol Európa legnagyobb fürdőkomplexuma található. A megyeszékhely után a megye harmadik legnépesebb települése. Szoboszló környékén három jellegzetes táj találkozik:

Tovább a a település oldalára

Mohács

Város Baranya-megyében, a Mohácsi járás központja. Mohács területe az őskortól lakott volt. Az i.e. 1. századtól a 4. századig a Római Birodalom Pannónia provinciájához tartozott. A 6-7. században a gepidák éltek itt, 150-180 lélekszámú közösségük a Kárpát-medence e

Tovább a a település oldalára

Hajdúnánás

Város Hajdú-Bihar megyében, a Hajdúböszörményi kistérségben. Területén már a csiszoltkő-korszakban (i.e. 4500-2500), a rézkorban (i.e. 2500-1900), valamint a bronzkorban (i.e.1900-900) is éltek különböző népcsoportok. A város határában megtalálhatóak a Csörsz árok ma

Tovább a a település oldalára

Szarvas

Város Békés megyében, a Szarvasi járás központja. Szarvas és környéke már az őskorban is lakott volt. A területén talált régészeti tárgyak közül az avarkori rovásírásos tűtartó a legjelentősebb tárgyi emlék. Anonymus krónikája a települést Szarvashalom néven eml

Tovább a a település oldalára

Berettyóújfalu

Város Hajdú-Bihar megyében, a Berettyóújfalui kistérség központja. Története a legősibb időkre nyúlik vissza, erről régészeti leletek sokasága tanúskodik. A környék az ókor óta lakott, a késő bronzkortól kezdve találtak tömegesen leleteket a város területén, ami az

Tovább a a település oldalára

Püspökladány

Püspökladány város Hajdú-Bihar megyében, a püspökladányi kistérségben. A Tiszántúl középső részén, Hajdú-Bihar megye nyugati határán, három tájegység: a Hortobágy, a Nagykunság és a Nagysárrét találkozási pontján fekvő igazi alföldi város. Püspökladány la

Tovább a a település oldalára

Sátoraljaújhely

A Zempléni-hegység és Hegyalja legnépesebb városa a Ronyva-patak partján alakult ki. Neve: Sátoraljaújhely, mint többszöri összetétel a település fekvését és történelmi létrejöttét, szerepét sűríti egy szóba. A város nyugati határában emelkedő hegyek formája adta a

Tovább a a település oldalára

Hajdúsámson

Hajdúsámson az ország térszerkezetében az Alföld határ közeli térségében, Hajdú-Bihar megye északkeleti részén, a megyeszékhelytől, Debrecentől 10 km-re helyezkedik el. A települést átszeli a 471. számú főút, valamint Debrecen-Mátészalka irányában a vasútvonal. A telep

Tovább a a település oldalára

Balatonfüred

Város Veszprém megyében, a Balaton-part legrégebbi üdülőhelye. Ismertségét a Balaton közelsége mellett elsősorban szénsavas forrásainak és mediterrán jellegű klímájának köszönheti. Területe ma három részből tevődik össze: a vasútvonal két oldalán húzódó őstelepül

Tovább a a település oldalára

Hajdúhadház

Hajdúhadház területén már a prehisztorikus (történelem előtti) időszakban is éltek emberek. Réz- és bronzkori leletek sokaságát (kardok, csákányok, edények) tárták fel a város területén és közvetlen környékén. A középkori írásos forrásokban, a XII. száza

Tovább a a település oldalára

Tiszafüred

Jász-Nagykun-Szolnok megye legészakibb pontján, a Tisza-tó mellett, a Tiszafüred-Kunhegyesi-sík, a Hortobágy, a Heves- és a Borsodi-ártér határán fekszik. A város a Tisza-tavi régió legnagyobb települése és idegenforgalmi központja, a Tisza-tó fővárosa. A terület már a neo

Tovább a a település oldalára

Kisújszállás

Jász-Nagykun-Szolnok megyében található, a Karcagi kistérségben. A város négy másik településsel együtt tagja a Karcagi Kistérségnek. Tájegység és kultúrkör szempontjából a Nagykunsághoz tartozik, és a nagykun azonossági tudat és a népi hagyományok megőrzése érdekéb

Tovább a a település oldalára

Derecske

A települést 1291-ben említi első ízben írásos forrás, ami a váradi püspökség tizedösszeírásából való. Derecske ősrégi közösség; a XVI. században szabad hajdúváros volt, melynek Bocskay fejedelem kiváltságokat adott. Ezeket Rákóczi György 1631-ben megerősítette. E

Tovább a a település oldalára

Nyíradony

Város Hajdú-Bihar megyében, a Nyíradonyi járás központja. A település legkorábbi birtokosa a Gutkeled nemzettség volt. Adony és a szomszédos Guth nevű település az írott források tanúsága szerint már a XI. században lakott volt. Az árpád-kori Gutkeled nemzettség első Szabo

Tovább a a település oldalára

Mikepércs

Község Hajdú-Bihar megyében, a Debreceni kistérség dinamikusan fejlődő települése. Elsődleges értéke a falusias környezete.Természeti környezete a tipikus alföldi tájból vezet át a változatos domborzatú, vadászható fajokban gazdag „erdős-pusztákra”. Az Árpád-korban

Tovább a a település oldalára

Biharkeresztes

A település első okleveles említése 1214-ből való, ahol még Fancsal néven volt számon tartva. A tatárjárás idején az akkori falu valószínűleg elpusztult. Majd a váradi egyház birtokába került- a váradi káptalan és a váradi Szent kereszt oltár oltásmesteréé volt (Innen er

Tovább a a település oldalára

Mátraderecske

Mátraderecske több mint 600 éves palóc település, amely a Mátra északi peremén Budapesttől mintegy 120 km-re Heves megyében helyezkedik el. Neve az 1332/37. évi pápai tizedjegyzékben De Recske alakban, majd egy 1479. évi oklevélben merül fel. A XVI. században Perényi Péter, majd

Tovább a a település oldalára

Tihany

Tihany Magyarország egyik legszebb fekvésű települése, látványos táj és természeti adottságokban bővelkedő község a Balatonba nyúló Tihanyi-félszigeten. A Balaton – Közép- Európa legnagyobb sekélyvizű tava – tektonikai süllyedésekkel keletkezett, mintegy 25 ezer évve

Tovább a a település oldalára

Körösszegapáti

Nagyközség Hajdú-Bihar Megye délkeleti részén, Berettyóújfalutól 25 km- re, a Sebes-Körös és a román határ közelében fekszik. A honfoglalás után a vidéket a Borsa és a Vata nemzetség népesítette be. Az erdővel borított tájat a letelepedettek nem vették teljesen birtokba

Tovább a a település oldalára

Nyárád

Község Veszprém megyében, a Pápai járásban.

Tovább a a település oldalára

Rozsály

Község Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében, az ország keleti részén, közel a román és az ukrán határhoz található. Történelme hosszú időkre nyúlik vissza, és a település jelenkori méretéhez képest igen színes. Az ország egyik leghátrányosabb helyzetű térségében, számos

Tovább a a település oldalára

Kiscsősz

Község Veszprém megyében. Nevét 1212-ben mint királyi birtokot Csősz alakban említették először az oklevelekben, királyi csőszök lakhelye volt. 1426-ban királyi adományaként a somlóvásárhelyi apácák tulajdonába került. A falu a török időkben először 1559-ben, majd 1596-

Tovább a a település oldalára

A weboldalon sütiket (cookie) használunk a biztonságos böngészés és jobb felhasználói élmény biztosításához. Az oldal igénybevételével elfogadod a cookie-k használatát. Az Adatkezelési tájékoztató elolvasása.
Elfogadom
Beállítások