Városok, Falvak Szövetsége

Kulturális és közösségi együttműködés

Tagtelepüléseink

Debrecen

Magyarország második legnépesebb városa, Hajdú-Bihar megye és a debreceni kistérség székhelye; az észak-alföldi régió központjaként egyike az ország hét regionális központjának. Időnként „a kálvinista Róma” néven vagy cívisvárosként emlegetik. Az ország keleti rész

Tovább a a település oldalára

Hajdúböszörmény

Város Hajdú-Bihar megyében, a Hajdúság legnagyobb városa, a Hajdúböszörményi járás székhelye. Területi nagysága szerint az ország negyedik legnagyobb települése.  A terület az őskor óta lakott. A városi múzeumban népvándorláskori leleteket őriznek. A város a nevé

Tovább a a település oldalára

Pápa

Történelmi város Veszprém megyében, a Bakony északi széléhez közel, a Kisalföldön. A megye második legnagyobb városa, a Pápai járás központja. A környék kulturális, gazdasági és turisztikai központja, híres a templomairól, az Esterházy-kastélyról, barokk építészetér

Tovább a a település oldalára

Gyula

Város Békés megyében, a Gyulai járás központja, a megye második legnépesebb települése. Az Alföld délkeleti részén, a Fehér-Körös bal partján található, közvetlenül a román határ mellett. Sok parkjával, műemlékével, hangulatos utcáival és fürdőváros jellegével jel

Tovább a a település oldalára

Hajdúszoboszló

Hajdú-Bihar megye Hajdúszoboszlói járásának központja, Magyarország legnépszerűbb vidéki üdülőhelye, ahol Európa legnagyobb fürdőkomplexuma található. A megyeszékhely után a megye harmadik legnépesebb települése. Szoboszló környékén három jellegzetes táj találkozik:

Tovább a a település oldalára

Mohács

Város Baranya-megyében, a Mohácsi járás központja. Mohács területe az őskortól lakott volt. Az i.e. 1. századtól a 4. századig a Római Birodalom Pannónia provinciájához tartozott. A 6-7. században a gepidák éltek itt, 150-180 lélekszámú közösségük a Kárpát-medence e

Tovább a a település oldalára

Hajdúnánás

Város Hajdú-Bihar megyében, a Hajdúböszörményi kistérségben. Területén már a csiszoltkő-korszakban (i.e. 4500-2500), a rézkorban (i.e. 2500-1900), valamint a bronzkorban (i.e.1900-900) is éltek különböző népcsoportok. A város határában megtalálhatóak a Csörsz árok ma

Tovább a a település oldalára

Szarvas

Város Békés megyében, a Szarvasi járás központja. Szarvas és környéke már az őskorban is lakott volt. A területén talált régészeti tárgyak közül az avarkori rovásírásos tűtartó a legjelentősebb tárgyi emlék. Anonymus krónikája a települést Szarvashalom néven eml

Tovább a a település oldalára

Berettyóújfalu

Város Hajdú-Bihar megyében, a Berettyóújfalui kistérség központja. Története a legősibb időkre nyúlik vissza, erről régészeti leletek sokasága tanúskodik. A környék az ókor óta lakott, a késő bronzkortól kezdve találtak tömegesen leleteket a város területén, ami az

Tovább a a település oldalára

Püspökladány

Város Hajdú-Bihar megyében, a püspökladányi kistérségben. A Tiszántúl középső részén, Hajdú-Bihar megye nyugati határán, három tájegység: a Hortobágy, a Nagykunság és a Nagy-Sárrét találkozási pontján fekvő igazi alföldi város. Püspökladány lakott hely volt m

Tovább a a település oldalára

Sátoraljaújhely

A Zempléni-hegység és a Hegyalja legnépesebb városa a Ronyva-patak partján alakult ki. A "Zemplén fővárosaként" is emlegetik. A Ronyva, a Bodrog és a Bózsva-patak árvízjárta völgyei és a hegyek veszik körül. Neve mint többszöri összetétel a település fekvését és t

Tovább a a település oldalára

Hajdúsámson

Város Hajdú-Bihar megye északkeleti részén, a megyeszékhelytől, Debrecentől 10 km-re. A környék már a bronzkorban lakott volt. 1907-ben a középső bronzkorból származó régészeti leletek kerültek elő a településről – 12 harci csákány és egy szépen díszített kard –

Tovább a a település oldalára

Balatonfüred

Város Veszprém megyében, a Balaton-part legrégebbi üdülőhelye. Ismertségét a Balaton közelsége mellett elsősorban szénsavas forrásainak és mediterrán jellegű klímájának köszönheti. Területe ma három részből tevődik össze: a vasútvonal két oldalán húzódó őstelepül

Tovább a a település oldalára

Hajdúhadház

Város Hajdú-Bihar megyében, Debrecentől 19 km-re. Területén már a prehisztorikus (történelem előtti) időszakban is éltek emberek. Réz- és bronzkori leletek sokaságát (kardok, csákányok, edények) tárták fel a város területén és közvetlen környékén. A közép

Tovább a a település oldalára

Kőszeg

Város Vas megye nyugati szélén, az osztrák határ közelében, a Kőszegi Tájvédelmi Körzet központja. Gazdag múltja révén sokszor jelentős szerepet töltött be Magyarország és Ausztria történelmében. Határvárosi szerepe hazánk schengeni egyezményhez való 2007-es csatlakozás

Tovább a a település oldalára

Tiszafüred

Város Jász-Nagykun-Szolnok megye legészakibb pontján, a Tisza-tavi régió legnagyobb települése és idegenforgalmi központja, a Tisza-tó fővárosa. Területe már a neolitikum korában, ie. 4500-4400 körül is lakott volt. Nevét 1273-ban említik először Fyred Villa néven, a nagyv

Tovább a a település oldalára

Kisújszállás

Város Jász-Nagykun-Szolnok megyében, a Karcagi kistérségben. A Nagykunság kulturális fővárosa. A nagykun „szállások” egyike, ősi kun település. Állandó települések a középkor óta vannak ezen a vidéken, ahol 22 Árpád-kori település helyét tárták fel az utóbbi ötv

Tovább a a település oldalára

Siklós

Város Baranya megyében, a Siklósi járás központja, hozzátartozik Máriagyűd is. Az ország legdélebbi fekvésű települése, a Villányi-hegység ölelésében, a síkságból kiemelkedő dombot uraló vár köré épült. A Dráva medence természeti, történeti és kulturális érték

Tovább a a település oldalára

Nádudvar

Város Hajdú-Bihar megyében, a Hajdúszoboszlói járásban. A Hortobágy tájegység déli részén helyezkedik el, a megyeszékhely Debrecentől 40 kilométerre. Közigazgatási területének nyugati fele nagyrészt a Hortobágyi Nemzeti Park részterülete, s ily módon természetvédelmi olt

Tovább a a település oldalára

Derecske

Város Hajdú-Bihar megyében, Debrecentől 22 km-re. Ősrégi, már a honfoglalás előtt is lakott település. Első írásos említése 1291-ből, a váradi püspökség tizedösszeírásából való. Jelentős országos esemény helyszíne volt, amikor Fráter György, hogy ellensúlyozza F

Tovább a a település oldalára

Mikepércs

Község Hajdú-Bihar megyében, a Debreceni kistérség dinamikusan fejlődő települése. Elsődleges értéke a falusias környezete. Természeti környezete a tipikus alföldi tájból vezet át a változatos domborzatú, vadászható fajokban gazdag „erdős-pusztákra”. A 11-12. század

Tovább a a település oldalára

Biharkeresztes

Hajdú-Bihar megye délkeleti részén, a Berettyóújfalui járásban fekvő város a román-magyar határ közelében, Debrecentől 50 km-re. A Bihari-sík egyetlen városa, vasútállomása egyben határállomás. Környéke már az újkőkorban is lakott volt. A régészeti ásatások bronz

Tovább a a település oldalára

Csopak

Község Veszprém megyében, a Balatonfüredi járásban. Eredetileg Szent István király korától az 1950-es megyerendezésig Zala vármegyéhez tartozott. Területe az őskor óta lakott, ennek legkorábbi tanúi a rézkori régészeti leletek. A Kőkoporsó-dombon a római korból származ

Tovább a a település oldalára

Mátraderecske

Mátraderecske több mint 600 éves palóc település, amely a Mátra északi peremén, Budapesttől 120 km-re, Heves megyében helyezkedik el. Kiránduló- és gyógyüdülőhely. Neve először az 1332-1337. évi pápai tizedjegyzékben De Reske alakban, majd egy későbbi, 1479. évi oklevé

Tovább a a település oldalára

Tihany

Magyarország egyik legszebb fekvésű települése, látványos táji és természeti adottságokban bővelkedő község a Balatonba nyúló Tihanyi-félszigeten, Veszprém megyében. A Balaton – Közép- Európa legnagyobb sekélyvizű tava – tektonikai süllyedésekkel keletkezett mintegy

Tovább a a település oldalára

Pápateszér

Község Veszprém megyében, a Pápai járásban. Neve a szláv teszér, taszár szóból ered, amely ácsot, famegmunkálót jelent. (Helyi hagyomány szerint a határában lévő tíz érről kapta a nevét, ez azonban nem állja meg a helyét, ugyanis több hasonló elnevezésű település

Tovább a a település oldalára

Körösszegapáti

Nagyközség Hajdú-Bihar megye délkeleti részén, Berettyóújfalutól 25 km-re. A Sebes-Körös és a román határ közelében fekszik. A honfoglalás után a vidéket a Borsa és a Vata nemzetség népesítette be. Az erdővel borított tájat a letelepedettek nem vették teljesen birtokb

Tovább a a település oldalára

Nyárád

Község Veszprém megyében, Pápától 10 km-re, a Bitva-patak mentén.  Első írásos emlékei 1153-ról maradtak ránk, amikor Adalbert, II. Géza király követe, feleségére hagyta nyárádi birtokát. Egy 1347-es Anjou-kori oklevél Narag néven említi a települést, amikor Csenig P

Tovább a a település oldalára

Rozsály

Község az Alföldön, Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében, az ország keleti részén. A Szatmári-síkságon, a Szamos és a Túr folyók között fekszik, a román és az ukrán határ közelében.  Történelme hosszú időkre nyúlik vissza, és a település jelenkori méretéhez képest i

Tovább a a település oldalára

Panyola

Község Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében. A Szatmári-síkságon fekszik, három folyó ölelésében. Közvetlenül a Szamos folyó jobb partján található, a torkolattól mintegy 12 kilométerre délre, mellette folyik el a Túr és 3 kilométerre északra a Tisza. A folyók felszínalakító

Tovább a a település oldalára

Kiscsősz

Község Veszprém megyében. Nevét 1212-ben mint királyi birtokot Csősz alakban említették először az oklevelekben, mivel királyi csőszök lakhelye volt. 1426-ban királyi adományaként a somlóvásárhelyi apácák tulajdonába került. A falu a török időkben először 1559-ben, ma

Tovább a a település oldalára

A weboldalon sütiket (cookie) használunk a biztonságos böngészés és jobb felhasználói élmény biztosításához. Az oldal igénybevételével elfogadod a cookie-k használatát. Az Adatkezelési tájékoztató elolvasása.
Elfogadom
Beállítások