Városok, Falvak Szövetsége

2021. szeptember 23-án és 24-én Gyulán tartotta kihelyezett elnökségi ülését a Városok, Falvak Szövetsége. Ez alkalomból dr. Fülöp Péter, az EMMI művészeti, közművelődési és közgyűjteményi ügyekért felelős helyettes államtitkára átadta dr. Görgényi Ernő polgármesternek a Térzene Program promóciós térelemeit, a kulturális és közösségi élet újraindítását segítő kormányzati célkitűzés jelképes gesztusaként. A szakmai programban dr. Tóth Tibor, a Slachta Margit Nemzeti Szociálpolitikai Intézet főigazgatója tartott előadást a VFSZ-települések vezetőinek.

A sajtótájékoztatóval egybekötött gyulai Térzene-eseményen dr. Fülöp Péter helyettes államtitkár ismertette az Emberi Erőforrások Minisztériuma által 2019-ben indított programot, valamint az idén életbe lépett változásokat. 2021-ben ugyanis nem az előadóművészek, hanem az önkormányzatok pályázhatnak a köztereken megvalósítandó klasszikus-, világ- és népzenei koncertekre, amely lehetőség immár az 5000 fő alatti települések számára is adott. „Most nem mi megyünk koncertre, hanem a kultúra jön közénk” – emelte ki beszédében Fülöp Péter, akinek elmondása szerint 900 millió forint támogatásból eddig közel 7000 ingyenes koncert valósult meg, több mint ötvenezer előadó részvételével 3100 helyszínen. Halász János országgyűlési képviselő, a VFSZ elnöke a kezdeményezés kultúraközvetítő szerepét méltatta, nyomatékosítva a mindenki számára elérhető zenei élmények jelentőségét. A Térzene Program keretében Gyulán ezen a nyáron 22 koncert valósult meg, ezek egy részét zeneiskolások tartották a város emblematikus pontjain. A szeptember 23-i pavilonátadót követően a Sonivius Vappae zenekar adott koncertet a vár oldalában, a Rondellánál felállított színpadon.

A középkori muzsika különös hangulatot teremtett a koraőszi délutánhoz, az efféle időutazás azonban a történelmi fürdőváros utcáit járva „mindennapos”. Gyula sokat fejlődött az elmúlt évtizedben, aminek alapját a múlt épített örökségének megőrzése, korhű rekonstruálása, illetve a 21. századi igényeknek megfelelő továbbfejlesztése jelenti, mint ahogyan arról dr. Görgényi Ernő polgármester a VFSZ szakmai találkozójának első részében beszámolt. Mesélt az újkőkorszak óta lakott vidék földrajzi jellemzőiről, az Anjou-k idejében várossá nőtt település történetéről, szerkezeti sajátosságairól, a különböző korok lenyomatainak egymásra rétegződéséről, valamint az itt élő emberekről. Elmondása szerint Gyula mindig is befogadóváros volt, a sokféleség és a nemzetek együttélése jellemezte. Kiemelte a 19. századi polgári kultúra meghatározó szerepét, amelynek köszönhetően többnyire közadakozásból, civil összefogással épültek meg a ma is funkcionáló közintézmények. „Ennek az időszaknak a gyümölcseit szüreteljük napjainkban is” – fogalmazott a polgármester. A civil kurázsit hangsúlyozta a 70-es évekbeli panelprogramtervet meghiúsító lakossági összefogás kapcsán is.

Nem véletlen a történeti összefoglaló, hiszen a múlt szellemisége, a letűnt korok hangulata átjárja az egyre épülő-szépülő város minden szegletét. Ezt érezzük az újjászületett belvárosban, a köztéri emlékművekkel díszített parkokban, a muzeális értékű épületekben vagy a híres gyulai vár környékén sétálva, a hangulatos nyári színházi estéken vagy a lenyűgözően helyreállított Almásy-kastély látogatásakor. Az értékőrző megújulás jegyében lezajlott befektetések közül talán ez utóbbi a legnagyobb attrakció: 2016-os átadását követően a felújítási munkálatokért több szakmai díjat is kiérdemelt, látogatóközpontja pedig jelentős turisztikai vonzerővel bír. A VFSZ-vendégek a kastély életét egyedülálló módon, a cselédség szempontjából bemutató interaktív kiállítás megtekintése után felavatták a frissen átadott Stefánia-szárnyat, amely a jövőben rendezvény- és bálteremként működik majd, és hamarosan átadják a gasztrotörténeti élményközpont és csemegetár részlegeit is.

Az önkormányzat elkötelezett fejlesztéspolitikájának eredményeként a településen 2010 óta számos egyéb beruházás is megvalósult. Megnyitotta kapuit az AquaPalota élménykomplexum a Gyulai Várfürdő folyamatosan korszerűsödő gyógyközpontjában, megújult az Erkel Ferenc Emlékház,  az Erkel Művelődési Központ, a Vigadó és a Kohán Képtár, valamint megkezdődött az ország második legrégebben működő, Százéves Cukrászdájának teljeskörű felújítása, a Ladics ház korszerűsítése és a vasútállomás helyreállítása. Városszerte zajlanak a park- és közterület rehabilitációk, a kerékpárutak építése, valamint az Airbus helikoptergyár és a környéki ipaterületek fejlesztése. Nemrégiben átadták az M44-es gyorsforgalmi útszakaszt. Tovább dolgoznak a Békéscsaba, Gyula és Békés vízi összekötettését szolgáló Zöldfolyosó Projekten, ezúttal az élővíz-csatorna hajózhatóvá tételén. Következő nagyszabású tervük a Szigeterőd-program, amely a gyulai vár  középkori palánkvárral körbevett egykori szigetének rekonstrukcióját tűzte ki célul.

A VFSZ szakmai programjának második részében dr. Tóth Tibor, a Slachta Margit Nemzeti Szociálpolitikai Intézet főigazgatója tartott előadást a 2021. január 1-jén az EMMI háttérintézményeként létrejött szervezet munkájáról. Ismertette a szociális, gyermekjóléti és gyermekvédelmi területek fejlesztési feladatait ellátó intézmény felépítését, tevékenységi köreit és működését, majd gyakorlatias információkat adott a települések számára elérhető aktuális pályázati lehetőségekről (elérhető IDE kattintva).

Ritka kiváltság, hogy Gyula két hungarikummal is büszkélkedhet: a gyulai kolbásszal és a gyulai pálinkával. A VFSZ-vendégek cégtörténeti bemutatókkal kísért kóstolón vettek részt, majd ellátogattak a gyulai kolbász hírnevét az 1930-as években megalapozó Strébl András köztéri szobrához, amelyet a munkássága és humánus gazdasági szerepvállalása előtt tisztelegve 2010-ben emelt az önkormányzat. „Gyulán még a szobor is kolbászból van” – összegezte az egyik VFSZ-elnökségi tag a hétvégi találkozót. Aki nem hiszi, járjon utána. A virágzó fürdőváros mind a négy évszakban várja a látogatókat komplex turisztikai, kulturális, gyógyászati és szabadidős szolgáltatásokkal.

Szerző és fotók: Városok, Falvak Szövetsége