Városok, Falvak Szövetsége

2022. május 2-án a megújulás alatt álló Magyar Nemzeti Múzeumban szervezte meg soron következő szakmai találkozóját a Városok, Falvak Szövetsége. L. Simon László főigazgató vezetésével a résztvevők megtekintették az épület átalakított előcsarnokát, rendhagyó tárlatvezetéseken vettek részt az állandó kiállítás kiemelt tematikus részlegeiben, valamint megnézték a nemrégiben átadott Széchényi-termet, ahol a Herczog-gyűjtemény legszebb darabjait képező ezüstöket is kiállították.

Halász János, a Városok, Falvak Szövetségének elnöke köszöntőbeszédében a kulturális-közösségi együttműködések fontosságát kiemelve üdvözölte a Magyar Nemzeti Múzeum főigazgatójának az egyesület és a nemzet múzeuma közötti szakmai kapcsolat elmélyítésére irányuló kezdeményezését. A meghívás célja az exkluzív élményprogramok mellett az intézmény megreformálását előirányzó modellváltás és az eddig elért eredmények bemutatása volt, ami példaként szolgálhat a VFSZ-tagok és kulturális szervezeteik számára is. L. Simon László, akit 2021 áprilisában a Magyar Nemzeti Múzeum megújításáért és a múzeumi integrációért felelős miniszteri biztosnak neveztek ki, az esemény nyitányában ismertette főigazgatói programjának legfőbb pontjait. Az elmúlt egy év tapasztalatait összegezve beszélt a kihívásokról, munkájuk nehézségeiről és a megvalósult produktumokról, fejleményekről.

„A Magyar Nemzeti Múzeum nem eléggé magyar és nemzeti, s noha múzeumnak múzeum, mégsem tudja felvenni a versenyt a világ leghíresebb rokonintézményeivel, pedig adottságai, kiemelten értékes gyűjteménye és unikális műtárgyai predesztinálják erre” – nevezte meg koncepciójának kiindulópontját a főigazgató. Megbízatása a patinás, tekintélyt ébresztő, nemzeti identitásunk fundamentumait a magyar történelem és művelődéstörténet felbecsülhetetlen értékű tárgyi emlékeivel őrző közgyűjtemény újradefiniálására szól, ami L. Simon saját bevallása szerint nem könnyű feladat. Olyan élő, közösségi hellyé szeretné formálni a múzeumot, amely az újrafelfedezés élményén túl egyben a kulturális közbeszéd állandó tárgya is. „Elegendő és folyamatos muníciónk van ehhez” – fogalmazott. Korszerű, a 21. századi igényeknek megfelelő infrastruktúrával, újragondolt állandó tárlattal, kiegészítő programokkal, új arculattal, izgalmas időszaki kiállításokkal tervezik megszólítani elsősorban a hazai közönséget, hogy a kötelezően letudott iskolai látogatás után is legyen motivációjuk visszatérni a Nemzeti Múzeumba.

Ehhez minden szinten átalakításra van szükség, kezdve az épület rekonstrukciójától a szervezeti változtatásokon át a gyűjteménytár racionalizálásáig vagy a kutatási lehetőségek bővítéséig, amely munka látványos eredményeket hozott már az első évben is. A szépen felújított előcsarnok vadonatúj múzeumshoppal és kávézóval várja a vendégeket. Márciusra megújult a teljes arculat, beleértve az MNM logóját is, melyben a múzeum legértékesebb tárgya, a koronázási palást jelenik meg, és az újjászülető intézmény filozófiáját szimbolizálja: „megtestesíti a magyar történelmet és politikán, valláson, ideológiákon, országhatárokon felülemelkedve összeköti a nemzetet”. Főigazgató úr elmondása szerint 3D-és technológiával be is fotózták és szkennelték a műtárgyat, a szigorú biztonsági és védelmi eljárások betartásával. Mindezen felül időszaki kamarakiállításokkal igyekeznek ráirányítani a figyelmet a gyűjtemény kiemelt darabjaira, ezáltal a múzeumra. A Hónap Kincse sorozatban pl. idén szerepelt József Ágost főherceg díszkése, illetve az utolsó magyar király, IV. Károly koronázásról készült két olajfestmény, amelyek tavaly bukkantak fel egy aukción és kerültek az MNM tulajdonába. A márciusban megnyílt és egészen szeptember elejéig látogatható Kincset érő közösség című kiállítás a régészeti programban résztvevő önkéntesek előtt tiszteleg, s az általuk feltárt anyagból mutat be 24 tárgyegyüttest, valamint a restaurálás folyamatát. Új dizájnnal jelennek meg, sőt bővülnek a kiadványok, katalógusok, plusz elindult A Nemzet Múzeuma c. ingyenes, saját szerkesztésű magazin is.

Az edukáció és a nyitás tehát a Magyar Nemzeti Múzeum jelen korszakának hívószavai, mint ahogyan azt L. Simon László a Városok, Falvak Szövetsége megjelent tagjainak tartott prezentációjában hangsúlyozta. Céljuk, hogy a közvéleményben újra tudatosodjon, milyen páratlanul gazdag gyűjteményt őriz, kutat és gyűjt az intézmény, s hogy azt élményszerű módon tegyék láthatóvá és elérhetővé a nagyközönség számára. Ezért erősítik a múzeumpedagógiai programot, különleges kertsétákat és tematikus tárlatvezetéseket szerveznek, online tananyagokat és foglalkozásokat dolgoznak ki, továbbá folyamatosan fejleszik a weboldalon elérhető adatbázisokat, virtuális kiállításokat és egyéb online tartamakat. Januárban meghirdették a mecénás programot, amellyel a kulturális célú adományozást szeretnék újra divatba hozni, megszólítva a vállalati és civil szféra potenciális partnereit. Emellett korábban elzárt, vagy nem közönségforgalmi részként működött tereket nyitnak meg a látogatók előtt. Ilyen például az impozáns fogadócsarnok, ahol rendezvények megtartására alkalmas enteriőrt alakítottak ki, valamint a VFSZ-tagok által is megtekintett Széchényi-terem és a frissen felavatott látványraktár. A múzeum alapítójáról, gróf Széchényi Ferencről elnevezett, Ybl Miklós tervei alapján 1865-ben közadakozásból készült emblematikus helyiséget faburkolat borítja, falain a vármegyék címerei sorakoznak, szekrényeiben pedig most a 16-17. századi erdélyi ötvösművesség remekeinek tartott Herczog-ezüstök legszebbjeit állították ki.

A VFSZ-vendégek a szakmai est keretében ízelítőt kaptak a Nemzeti Múzeum által kínált aktuális élményprogramokból is. Ezúttal Détár Enikő színművész kalauzolásával nézték meg az állandó kiállítás egy részét, aminek fókuszában a nők történelemben betöltött szerepe állt a felvilágosodás és az 1848-49-es forradalom és szabadságharc idején. Nem véletlen a választás, hiszen a Madách Színház és az MNM közötti együttműködés jegyében így a két műfaj, a színház és a múzeum kerülhet egymással párbeszédbe, túlmutatva a kölcsönös promóció szándékán. Derzsi György és Meskó Zsolt áprilisban bemutatott Tizenötödik c. új magyar musicalje ugyanis ezt a kort dolgozza fel Kazinczy Lajos, a 15. aradi vértanú történetén keresztül. Ő volt a nyelvújító Kazinczy Ferenc és Török Sophie legkisebb fia, aki honvédtisztként szolgált, majd a magyar sereg utolsó főparancsnokaként került Haynau fogságába az aradi börtönbe. A művésznő informatív előadása nemcsak az ő személye és a színházi előadás iránt keltette fel a figyelmet, hanem a korszak tárgyi emlékei által őrzött további történetek iránt is.

Ezt követően az állandó tárlat Kelet és Nyugat határán elnevezésű anyagának termeiben folytatódott a bemutató. Ligeti Dániel fiatal muzeológus élvezetes előadásában feltárult a Kárpát-medencei népvándorlások időszaka: a hunok, gepidák, germánok, avarok és a Karolingok évszázadai, valamint a honfoglalás kora. Részletesebben mesélt a ritkaságnak számító leletekről: a torzított koponyáról, a nagyszentmiklósi kincsekről, a süvegcsúcsokról, tarsolylemezekről és a honfoglaló magyarok fegyvereiről. A szakmai program a Seuso-kincs részleg megtekintésével zárult, amely a múzeum egyetlen igazán korszerű, a 21. századi igényeknek megfelelően multimediális tartalommal is kiegészített kiállítótere. A három teremben bemutatott késő római császárkori leletegyüttes önmagában is lenyűgöző, azonban az ezüsttárgyak „kontextusát”, az adott korban betöltött szerepét, művészi értékét és a hozzájuk köthető társadalmi réteg életmódját is dekódolni lehet a kurátori koncepció szerint elhelyezett információk és más tárgyegyüttesek nyomán.

Szerző: Városok, Falvak Szövetsége
Fotók: Városok, Falvak Szövetsége