Városok, Falvak Szövetsége

Először szervezett szakmai napot 2022. június 22-én a Parlamentben a Városok, Falvak Szövetsége, melynek keretében Wachsler Tamás, a Steindl Imre Program vezérigazgatója tartott épületbemutatót a tagtelepülések és civil szervezetek nagy számban megjelent küldötteinek.

Több mint húsz tagszervezet képviseltette magát a nyár eleji szakmai rendezvényen, amelynek célja hazánk egyedülálló épülete, az 1987 óta a Dunapart-látkép részeként a világörökségi helyszínek között is számontartott Országház, valamint környezete közelmúltbéli fejlesztéseinek megtekintése volt. A szigorú biztonsági ellenőrzést követően a Klebelsberg Teremben gyűltek össze a Városok, Falvak Szövetségének tagjai, akiket Halász János elnök, országgyűlési képviselő köszöntött a Házban. Magyarország legismertebb, ikonikus épülete kimeríthetetlen építészeti műremek, egyben a nemzet szimbóluma: az ezeréves magyar államiságot és a magyarság egészének összetartozását jelképezi. Ennek jegyében ezúttal külhoni látogatókat is üdvözöltek a szövetség köreiben, a Los Angeles-i Magtár rendezvényházat működtető Magyar Kulturális Szövetség vezetői, Jánossy Mária és Mozgó Péter is csatlakoztak az eseményhez.

Wachsler Tamás, a Kossuth tér átépítésére és az Országház tágabb környezetének megújítására létrehozott Steindl Imre Program vezérigazgatója a VFSZ-vendégeknek tartott épületvezetése előtt röviden összegezte a több ütemben zajló munkálatokat és az eddig elért eredményeket. A 2011-es kormányrendelet előírásai szerinti nagyszabású rekonstrukció történetéből a legfontosabb momentumokat emelte ki, néhány személyes emlékkel, kommentárral színesítve előadását. A 2012 és 2014 közötti első szakaszban került sor a tér rendbetételére (újrakövezésére, parkosítására, a közműhálózat átalakítására és a villamossín áthelyezésére), valamint a mélygarázs és a látogatóközpont kialakítására, amelyek föld alatti szintjeit a 2013-as árvíz idején kénytelenek voltak elárasztani. Ekkor kezdődött meg a Kossuth-tér képzőművészeti arculatának rehabilitációja is, amely az 1944. március 19-e előtti állapotok visszaállítását irányozza elő, és több társadalmi vitát váltott ki a projekt körül.

Az Alaptörvény Nemzeti Hitvallás preambulumában foglaltak szerint Magyarország a németek általi megszállás fenti dátumától kezdve elveszítette állami önrendelkezését, amelynek „visszaálltát 1990. május 2-ától, az első szabadon választott népképviselet megalakulásától számítjuk”. A kiemelt állami feladattal megbízott, a program szakmai irányításáért és a beruházások lebonyolításáért egyaránt felelős vezetőként Wachsler mindvégig kiállt e szándék megvalósíthatósága mellett, bízva a végeredmény általános, ideológiáktól és pártállásoktól független pozitív megítélésben. A tervezet szakmai megalapozottságát és a minőségi kivitelezést szem előtt tartva a széleskörű egyeztetések és csatározások helyett a felelősségteljes munkára és az ütemtervre koncentráltak. Amit igazolni látszik az idő, hiszen az új pompájában tündöklő, Steindl eredeti elképzeseit, a műemlékvédelmet és a 21. századi igényeket egyformán érvényesíteni tudó átépített Kossuth-tér nemcsak az idelátogatók elismerését váltja ki, hanem a városlakók megelégedésére is szolgál, ráadásul több rangos hazai és nemzetközi szakmai díjat is kiérdemelt.

Az első szakaszban kezdődött el a köztéri szobrok átrendezése is. Az 1944 előtti alkotások mindegyikét a szoborparkba vagy más helyre szállították, tekintet nélkül arra, hogy milyen oldali esztétikát képviseltek. Ez érintette a négy 1956-os emlékművet, illetve több kisebb emlékmű mellett a Károlyi Mihály-szobrot, amelynek helyére visszahelyezték a rekonstruált Tisza István-emlékművet. Újjáépítették és eredeti helyén, a déli homlokzat előtt állították fel Andrássy Gyula lovasszobrát, amit az anekdota szerint a szovjetek fel akartak robbantani, ezért az önkormányzat lebontatta, anyagát beolvasztották a Sztálin-szoborba, melynek egy kis darabját most visszaolvasztották az Andrássy-szoborba. A tér északi részén rehabilitálták az eredeti Kossuth-emlékművet, a 30 elemből álló szoborcsoportot a Dombóváron őrzött eredetiről mintázták újra. Restaurálták a Rákóczi-szobrot, József Attila szobrát pedig áthelyezték a Duna-partra. Megnyitották az Országház előtti rakparti sétányt, és az épület új díszkivilágítást kapott. A Nemzet Főterének átadása, valamint a kormányzati funkciókat szolgáló Wellisch-ház rekonstrukciója után a következő időszakban a teret övező épületek felújítását kezdték meg 2016-tól, köztük a Szabad György Irodaház átépítését, ahol a felújított homlokzat mögött modern infrastruktúrát alakítottak ki az Országgyűlés Hivatala számára, illetve térszint alatti folyosóval kötötték össze a Parlamenttel. 2019-ben adták át a megújult Vértanúk terét, ennek rehabilitációjához Nagy Imre szobrát a Jászai Mari térre helyezték át. A Nemzeti Összetartozás Emlékhelye 2020-ra készült el, jelenleg pedig az Agrárminisztérium és az Igazságügyi Palota épületeinek teljeskörű rekonstrukciója zajlik. (Virtuális séta a Kossuth-téren: IDE kattintva.)

A történeti áttekintés után a Városok, Falvak Szövetségének vendégei exkluzív parlamenti sétára indultak Wachsler Tamás vezetésével, aki nemcsak a Steindl-programnak köszönhetően, hanem építészmérnökként és fotósként is az épület egyik legelmélyültebb kutatója, elismert szakértője. A térrendezés kezdetei óta felügyeli a munkálatokat, így olyan helyekre is eljut, ahonnan más nem láthatja a részleteket. Mindent szenvedélyesen rögzít a kamerájával, aminek eredményét A nevezetes magyar Országház és a tér, ahol áll c. reprezentatív kötet fotóanyaga is őrzi, különösen a 2021-ben megjelent második, bővített kiadás. Személyes épületvezetése során is több „rejtett” kincsre hívta fel a figyelmet, miközben olyan helyekre is elkalauzolta a résztvevőket, amelyek a nagyközönség számára elérhetetlenek. Ilyen volt például az alagsori pincerészleg, a zártkörű vagy különleges rendezvények alkalmából használt Tandor Ottó-terem, vagy az épület leggazdagabb falfestményeivel rendelkező Vadászterem, illetve az innen nyíló, dunai panorámás terasz.

Ezután a VFSZ tagjai megtekintették az Országház történetét bemutató multimediális állandó kiállítást a Látogatóközpontban, majd Halász János képviselő vendégeiként közelről is volt alkalmuk megcsodálni a Főrendházi üléstermet. Az éppen tanácskozó Képviselőházi ülésterem munkájába a karzatról tekinthettek be. A tartalmas és élménydús szakmai nap állófogadással zárult a Parlament Gobelin-termében.

Szöveg: Városok, Falvak Szövetsége
Fotók: Városok, Falvak Szövetsége