Városok, Falvak Szövetsége

Kulturális és közösségi együttműködés

Híreink

Panyolai pálinka nyerte a 2022-es kőszegi VFSZ-versenyt

Hatodik alkalommal rendezte meg 2022. február 4-én a Városok, Falvak Szövetsége a tagtelepülések közötti pálinkaversenyt Kőszegen, ahol Páratlan Párlatnap néven 2017 óta szerveznek népszerű gasztrokulturális eseményt és a nagyközönség számára nyitott versenyt a Jurisics-várban. Idén Panyola község érdemelte ki a VFSZ Év pálinkája elismerését egy vilmoskörte párlattal, amely egy évig birtokolja a címet és képviseli a méltán híres hungarikumot a szövetség rendezvényein.

A kőszegiek szerint városukból eredeztethető a pálinkafőzés 500 éves múltra visszatekintő hagyománya. Mint azt Pócza Zoltán, a Jurisics-vár Művelődési Központ és Színház igazgatója, egyben tiszteletbeli várkapitánya köszöntőjében elmesélte, a hiedelem az 1532 előtt épült gótikus palotaszárny 1960-as évek eleji régészeti feltárásakor talált csöves cserépedények kapcsán terjedt el. Az elmúlt években történt tárgyrekonstrukciók alapján azonban valószínűsíthető, hogy főként a hűtést biztosító fémcsőr hiányában ezek még nem az égetett szesz előállítására, hanem a bor (vagy a sör) melegítésével tinktúrák készítésére szolgáló eszközök voltak. 14. századi leírások tanúskodnak arról, hogy kolostorokban ekkor már kísérleteztek az alkoholtartalmú italok szárított gyógynövényes lepárlásával illetve a vízgőz-desztillációval, amelyek során illóolajpárlat és aromavíz oldódott ki elixírként. Károly Róbert felesége, Erzsébet királyné a legenda szerint ilyen rozmaringos aqua vitae borpárlatot használt köszvény ellen. A 15. században az eljárás elterjedt a várakban és az uradalmakban, tökéletesedett a technológia, majd a 16. század elején megjelentek a céhes lepárlók, új alapanyagként pedig a gabona és a gyümölcs. Egyre többen főzték és fogyasztották élvezeti céllal, ezért 1799-ben központilag szabályozták az előállítását, 1850-től engedélykötelessé tették, 1836-ban adót vetettek ki rá.

A pálinka ma már eredetvédett gyümölcspárlatot jelent, amelyet Magyarországon és négy osztrák tartományban állítanak elő. Fogalma a 2000-es évek eredvédelmi mozgalmának köszönhetően szilárdult meg, amihez a 2004-ben elnyert uniós eredetvédettség és a 2008-ban elfogadott hazai pálinkatörvény biztosított jogi keretet. A pálinka volt az első olyan össznemzeti érték, amelyet felvettek a magyarság kiemelendő és megóvandó csúcsteljesítményeit jelölő Hungarikumok Gyűjteményébe, ahol a második helyen külön tételként szerepel a törkölypálinka is. A 2012-es Hungarikum-törvényben rögzítettek értelmében a pálinka csak Magyarországon termett gyümölcsből készülhet, erjesztését, lepárlását, érlelését, pihentetését és palackozását is Magyarországon kell végezni, továbbá a fahordós vagy gyümölcságyon történő érlelést leszámítva „nem lehet ízesíteni, színezni, édesíteni még a termék végső ízének lekerekítése érdekében sem”, alkoholtartalma pedig minimum 37,5%. A törkölypálinka kizárólag Magyarországon termett szőlő törkölyéből készíthető, névhasználata az EU-ban hazánk számára van fenntartva.

A kőszegi Párlatnapokon a kezdetek óta nagy szerepet játszik a pálinkakultusszal kapcsolatos edukáció, legyen szó a főzési módokról, a fogyasztási szokásokról, a kóstolási szabályokról, a pálinka történetéről, a gasztronómiáról vagy a folklór hagyományokról. Az évenkénti versenyre kereskedelmi célú főzdék, valamint magán- és bérfőzetők is nevezhetnek. A bírálatnál fontos, hogy szortimentek alapján (pl. almatermésűek, csonthéjasok, bogyósok, szőlő-, törköly- és ágyas pálinkák), ezeken belül gyümölcsfajták szerint zajlik a kóstolás. A széles körben elterjedt 20 pontos rendszerben a bírák az italokat a megjelenés (tisztaság, szín), az illat (intenzitás, karakter), a szájérzet és a harmónia alapján osztályozzák.

Ezt a metódust követi a Városok, Falvak Szövetsége által a tagok között szervezett hagyományos pálinkaverseny is Kőszegen, amelyet tavaly rendhagyó módon a pandémia miatti korlátozások feloldása után, májusban rendeztek meg. Idén újra február elején került sor a megmérettetésre, ezúttal is a Jurisics-vár hangulatos Lovagtermében. Halász János elnök nyitó beszédében a közelgő választási időszak előtt a települések vezetőire váró feladatokra helyezte a hangsúlyt. A hétköznapi hazaszeretet művelésén fáradozó közösségek hálózatát méltatta, példaként kiemelve a VFSZ által kezdeményezett, mára erős, szakmai és baráti együttműködéseken alapuló kapcsolati háló megtartó erejét. Az eseményen a kibővített elnökségi tagok mellett visszatérő vendégként részt vett Szalay-Bobrovniczky Vince civil- és társadalmi kapcsolatokért felelős helyettes államtitkár is.

Az idei versenyre 14 pálinkát és 1 párlatot neveztek a tagok. A belső szabályzat értelmében most is csak gyümölcsből készült itallal lehetett indulni, versenyzőként maximum két tétellel. Muhari Zoltán versenyigazgató ismertette a menetrendet, majd megkezdődött a kóstolás. Panyola polgármestere ezúttal két díjat is kiérdemelt: míg saját főzésű érlelt szilvapálinkájával a harmadik helyen végzett, vilmoskörtéjéért megkapta a VFSZ 2022-es Pálinka Nagydíját. A második legjobb párlat egy berettyóújfalui hárslevelű lett. A korábbi évek nyertesei után – Mátraderecske - birs (2017), Kisújszállás - ágyas kajszi (2018), Pápa - irsai olivér (2019), Kisújszállás - furmint (2020), Csopak - irsai olivér (2021) – itt volt az ideje, hogy a pálinkájáról elhíresült szatmári község is felkerüljön a dobogó élére.

Panyolán évszázadok óta a családi főzdék tartják életben a tradíciót, amelynek első írásos említése 1732-ből való. Az 1990-es évek elején leállt az üzemi előállítás, ám a 2002-ben Panyolai Pálinka néven újraindult brand napjainkra az ország egyik legjobb pálinkafőzdéjeként vált ismertté és népszerűvé. A helyiek azt vallják, a siker kulcsa az itt termő gyümölcsök, a "Nemtudom" szilva, a cigánymeggy és a vilmoskörte utánozhatatlan zamatosságában, valamint a tapasztalatok nemzedékről nemzedékre történő átadásában és az alázatos munkában rejlik.

A VFSZ-vendégek látogatásuk során várostörténeti sétán is részt vettek Básthy Béla polgármester vezetésével, aki beszámolt a település aktuális ügyeiről. Megtekintették a Hősök Tornyát, benne a Céhek-kismesterségek c. állandó tárlatot, fentről megcsodálták a kilátást a középkori városszerkezetet őrző Kőszegre és a környező hegyekre. Révész József múzeumigazgató színes anekdotákat és jeles eseményeket idézett fel a város történelméből, amelynek idővonalát a Jurisics-térről nyíló egyik sikátorban nemrég avatták fel. A Trifusz Péter képzőművész tervei alapján készült installáció 60 eseményről emlékezik meg az 1248 és 2013 közötti időszakból, grafikus elemekkel „csipkézett” rozsdaszínű, lézervágott fémlemezeken. A kőszegi zsinagóga frissen felújított épületébe is ellátogatott a delegáció, amelyet kormányzati forrásból rekonstruáltak az elmúlt két évben. A vallási, kulturális és közéleti missziót betölteni hivatott műemlék épületet ez év májusában tervezik megnyitni a látogatók előtt. Az aktuálisan zajló fejlesztések közül a Pannon Egyetem kapuszának építését és a Liszt Ferenc-emlékházként emlegetett Bálház felújítását emelte ki a polgármester.

Az elmúlt évtizedben látványos fejlődésen keresztülment Kőszeg 2022-ben több jeles jubileumot is ünnepel. Az 1532-es kőszegi csata 490. évfordulójáról augusztusban a hagyományos Ostromnapok kiemelt programsorozatával emlékeznek meg, az idén 40 éves Kőszegi Várszínház pedig különleges előadásokkal és a szokásosnál is gazdagabb kínálattal várja a közönséget.


Szöveg: Városok, Falvak Szövetsége
Fotók: Városok, Falvak Szövetsége

Szerző Közzétette | Városok, Falvak Szövetsége

2022-02-15 15:58:51

A weboldalon sütiket (cookie) használunk a biztonságos böngészés és jobb felhasználói élmény biztosításához. Az oldal igénybevételével elfogadod a cookie-k használatát. Az Adatkezelési tájékoztató elolvasása.
Elfogadom
Beállítások