Városok, Falvak Szövetsége

2021. november 18-án a Városok, Falvak Szövetsége kiemelt tagtelepüléseként Gyula városa mutatkozott be a Római Magyar Akadémián. A Békés megyei történelmi fürdőváros múltját és jelenét dr. Görgényi Ernő polgármester ismertette köszöntőjében, majd az Erkel Vonósnégyes adott koncertet. Az est zárásaként gyulai ízek kóstolóval vendégelték meg a közönséget. Az eseményt megtisztelte jelenlétével Kovács Zoltán Ádám római nagykövet is. A VFSZ újra megkoszorúzta Gerevich Tibor, az Akadémia első igazgatójának domborművét.

A Városok, Falvak Szövetségéhez köthető művészeti csoportok, illetve tagtelepülések 2010 óta mutatkoznak be évenkénti rendszerességgel a Római Magyar Akadémián, hozzáadott értéket képviselve Magyarország egyik legrégebben alapított külföldi kulturális intézetének kínálatában. Az aktuális vendégprogram – legyen szó koncertről, kiállításról, könyvbemutatóról, folklór vagy egyéb előadóművészeti műfajról – a vidéki régiók hagyományainak, valamint kiemelkedő művészeti teljesítményeinek megmutatásával nemcsak az élményalapú kulturális ismeretterjesztést szolgálja, hanem a Magyarországról alkotott képet is árnyalja, gazdagítja.

A római olasz-magyar kulturális kapcsolatok a 19. század végéig nyúlnak vissza; az Akadémia előzménye az 1895-ben létesített és 1913-ig működő Római Magyar Történeti Intézet volt, amelyet 1923-ban alapítottak újra. 1927-ben azonban megalakult mellette a Collegium Hungaricum, amely a mostani Accademia D’Ungheria di Roma intézményi elődjének tekinthető, székhelye pedig azóta is a város híres barokk építésze, Francesco Borromini tervei alapján készült Falconieri-palota, a Via Giulia 1. szám alatt. (Ez a 17. századi épület a magyar állam legértékesebb külföldi ingatlana, hamarosan újra munkálatok kezdődnek a felújítására.) 

Az Akadémia fennállása óta ösztöndíjat, kollégiumában szállást, illetve bemutatkozási lehetőséget biztosít a hazai tudomány, művészet és irodalom jelentős alkotói, kutatói, tudósai és diákjai számára, napjainkban ugyanúgy, mint az elmúlt száz évben. Az ide köthető művek, események, munkák, eredmények és személyek története önmagában is olyan mértékadó tradíciót jelent, amelynek fenntartása, az új generációkkal való megismertetése, egyben a kulturális változásokra reagáló megújítása közös nemzeti ügy. Halász János, a Városok, Falvak Szövetségének elnöke ezért is tartja fontosnak, hogy minden látogatás alkalmával koszorúzással emlékezzenek meg az Akadémia első igazgatójáról, Gerevich Tibor (1882-1954) művészettörténészről, akinek Csíkszentmihályi Róbert által készített tondóját 2006-ban avatták fel az épületegyüttes egyik, belső udvarra néző falán. Művelődéspolitikusként és kormánybiztosként Gerevich-nek nagy szerepe volt abban, hogy a Római Magyar Akadémia a két világháború között a magyar-olasz kulturális és politikai együttműködés jelképévé vált. „Példája ma is arra a felelősségre irányítja a figyelmünket, hogy településvezetőként, polgármesterként, politikusként évszázadokra tudunk hatással lenni” – hangsúlyozta a megemlékezésen a szövetség elnöke.

Színes programmal várta tehát az érdeklődőket ezen a novemberi estén az Akadémia. Már a tekintélyt parancsoló, imponzáns épület nyitott kapui is hívogatónak bizonyultak, a Gyulahús Kft. munkatársai által ízlésesen megterített asztalok, valamint a bejárathoz elhelyezett gasztromolinók és múltidéző fotók több járókelőt is becsalogattak. A járványhelyzet újabb hulláma miatt ugyanis a műsor utáni kóstoltatást ezúttal szabadtéren, a palota belső kertjében rendezték meg. Gyula az egyetlen olyan város, amely két hungarikumot is magáénak tudhat: a gyulai pálinkát és a gyulai kolbászt. A degusztációs menü alapját is ezek képezték, kiegészítve a Gyulai egyéb húsipari termékeivel és helyi kézműves bonbonokkal, amelyek mind elnyerték a közönség tetszését.

Teltházas érdeklődés kísérte a VFSZ által szervezett kulturális programot is, amely dr. Kudar Gábor intézetvezető köszöntője után egy kisfilmmel vette kezdetét. Gyuláról származó ismert zenészek és színészek vallják meg benne kötődésüket az otthonukhoz, tágabb értelemben az országhoz, miközben a város nevezetességeit látjuk: a gyulai várat, a gyógyfürdőt, a Várszínházat, a felújított Almásy-kastélyt, a történelmi belvárost, a megszépült tereket és zöld parkokat, a Százéves Cukrászdát vagy az Erkel Ferenc Emlékházat.

Dr. Görgényi Ernő polgármester beszédében Gyula történelméről mesélt, párhuzamot vonva a múlt és a jelen között, miszerint „...a nyugati országok élvezik annak az előnyét, hogy Magyarország védelmet nyújt a keletről induló támadással szemben, de nyugatról segítséget sosem kaptunk.” A történelem viharai azonban nem fordították egymással szembe a különböző nemzetiségű gyulaiakat: „Tiszteljük egymás kultúráját, egymás értékeit, mert tapasztalatból tudjuk, hogy ez valamennyiőnket, mindannyiunk közös kultúráját élteti és gazdagítja. De jól tudjuk, hogy ennek a békés és kölcsönös tiszteletre épülő együttélésnek az alapja a zsidó-keresztény kultúra” – hangsúlyozta a polgármester. Végül a Kultúra Magyar Városa címet elnyert település turisztikai vonzerejét részletezve kiemelte a helyiek vendégszeretetét, és a jelenlévőket Gyula személyes meglátogatására invitálta.

Ezután következett az est fénypontja, az Erkel Vonósnégyes koncertje, nyitányaként a Magyar Himnusszal, melynek zeneszerzője, Erkel Ferenc, nemzeti operánk megteremtője, Gyula híres szülötte volt. A műsor első felében az ő legnépszerűbb dallamai csendültek fel a Hunyadi László és a Bánk bán c. operákból, majd Weiner Leó szerzeményei, a Csárdás, a Divertimento és a Rókatánc vitték tovább a „magyaros” programot, hogy aztán a befejezésben Brahms Magyar táncok c. művének 5. és 6. darabjával hangos brávózásokkal kísért, kétszeres visszatapsot érdemeljenek ki a zenészek: Hrabovszkyné Nagy Kornélia, Gyalogné Veres Katalin, Veres József és Sándor Ottó.

A VFSZ a pandémia miatti másfél év kihagyás után nagy sikerrel folytatta misszióját, a tagtelepülések kulturális műsorral reprezentált külföldi bemutatását. A delegáció tagjai látogatásuk során megtekintették az Akadémia méltán híres loggiáját, ahonnan páratlan kilátás nyílik az örök városra, valamint felkeresték Türr István, a Garibaldi seregében harcolt magyar hazafi, királyi altábornagy szobrát is a Gianicolo-dombon található szoborparkban. A tervek szerint 2022. májusában Mohács városával folytatódik a sorozat a Római Magyar Akadémián.

Szerző: Városok, Falvak Szövetsége

Fotók: Várhelyi Klára - Accademia D'Ungheria di Roma, Városok, Falvak Szövetsége