Városok, Falvak Szövetsége

2021. november 11-én és 12-én Berettyóújfalu adott otthont a Városok, Falvak Szövetsége soron következő szakmai programjának, melynek keretében a „faluváros” legújabb beruházásaival ismerkedtek meg a résztvevők, fókuszban a kulturális fejlesztésekkel. A VFSZ tagjai megnézték a Bessenyei György Emlékház és a Bihari Múzeum megújult kiállításait, a Zsinagóga Kultúrtér és a Rhédey Kastély impozáns épületeit, majd ellátogattak Körösszegapátiba is.

A bihari körzethez 41 település tartozik, ezek zömében kis települések, de fontos helyi értéket hordoznak, hangsúlyozta a zsákai Rhédey Kastélyban megtartott VFSZ elnökségi ülés vendégeit köszöntő beszédében dr. Vitányi István országgyűlési képviselő, aki 1998 óta szolgálja munkájával a térség fejlődését. 2010 óta vett lendületet a régió növekedése, ami egyrészt a kormány által elérhetővé tett vidékfejlesztési támogatásoknak, másrészt az azokkal élni tudó településvezetők elhivatottságának köszönhető.

Muraközi István, Berettyóújfalu polgármestere a Nyeregre fel! Múltidéző túra a Berettyó mentén című tematikus útvonal fejlesztési projekt bemutatását azzal kezdte, hogy a szövetség más tagjaitól megismert jó gyakorlatok és tapasztalatok alapján mertek nagyot álmodni, amikor 2016-ban benyújtották a Berettyóújfalu, Bakonszeg és Zsáka települések építészeti, történelmi és irodalmi értékeinek turisztikai célú fejlesztését előirányzó pályázati tervet. Ennek folyományaként – TOP támogatással a Széchenyi 2020 program keretében, központi költségvetési előirányzatból, továbbá Európai Uniós segítséggel – valósult meg az önkormányzat konzorciumi vezetésével az a többütemű beruházás, melynek produktumait a Városok, Falvak Szövetsége jelenlévő tagjai ez alkalommal a helyszíneken is megtekintették.

A régió versenyképessége jelentősen megnőtt az M35-ös autópálya Berettyóújfalut Debrecennel összekötő szakaszának 2018-as átadásával, illetve az M4-es autópálya Berettyóújfalu-Nagykereki határátkelő közötti szakaszának megépítésével, ami biztosítja a nagytérségi, valamint a határon túli területekkel való összeköttetést. Számos további, egymáshoz szervesen kapcsolódó beruházás is fokozza a város gazdasági és turisztikai vonzerejét – hogy a legújabbakat említsük: új ipari park létrehozása, a Bihar Termálliget hamarosan megnyíló, korszerűen felújított gyógyfürdői és wellness részlege, a Gróf Tisza István Kórház széleskörűen rekonstruált szülészeti osztálya, a 200 embernek munkahelyet biztosító új börtönkórház megnyitása vagy a több mint 100 km hosszú, Debrecent Nagyváraddal, illetve a bihari településeket egymással összekötő, a Berettyó-mente tájvédelmi részén is áthaladó kerékpárút. Ez utóbbira vonatkozik az aktuális turisztikai koncepció Nyeregre fel! hívása, ugyanis a történelmi és kulturális örökségre alapozott múltidéző túra frissen megújult attrakciói bringával is elérhetők.

Az első látványosság Bessenyi György (1749-1811) testőríró emlékháza Bakonszegen, ahol a kalandos életű irodalmár, filozófus, a felvilágosodáskori magyar irodalom egyik úttörője életének utolsó évtizedeit töltötte. Nem bizonyítható, hogy ebben, de minden valószínűség szerint egy hasonló házban élt és alkotott, a sírhelyét jelölő obeliszk is itt található a közelben. „Kalandozott és megpihent. / A lármás, fényes Bécs után / ölébe vette őt puhán / a csend. A bakonszegi csend” – írta róla A testőr című versében Nadányi Zoltán (1892-1955) költő, akinek Berettyóújfalu a faluváros elnevezést is köszönheti. A műemlék jellegű tornácos parasztház rekonstrukciója során újjászületett a nádfedeles tetőszerkezet, a falak külső és belső festése, a villamoshálózat és a gallyakból font kerítés, rendezték a kertet és ház körüli parkot, továbbá külön vizesblokkot, kerékpáros pihenőhelyet és egy kültéri fedett pavilont alakítottak ki. Október 15-én nyitották meg a Petőfi Irodalmi Múzeum kurátorainak Kontrasztok – szemléljük az eget és a mélységeket című új állandó tárlatát, amely korszerű, látványos installációkon mutatja be a „bihari remete” életét és munkásságát, három szobányi teremben. Jól komponált és szépen megvilágított térelemeken elevenednek meg Bessenyei örökérvényű gondolatai, illetve a Tarimenes utazása c. államregény meseszerű hősei. „A kiállítás a nagyvilág és a falusi nyugalom közötti kontrasztot mutatja be, amely a mai korra is adaptálható: kulturális örökségünk szellemisége iránymutatás napjaink globalizációs őrületében” – fogalmazott Gara Péter bakonszegi polgármester, aki körbevezette a VFSZ-vendégeket az Emlékházban, amely egyben Országos Kéktúra pecsételőhely is. (Az image-videót IDE kattintva lehet megtekinteni.)

Az 1858-ban épült Rhédey Kastély felújítási munkálatai 2019-ben fejeződtek be, azóta a család történetét bemutató állandó kiállítással, múzeumpedagógiai programokkal, huszárlovas pályával és kézműves foglalkoztatóval, történelmi élményparkkal, borospincével, valamint rendezvényhelyszínként is várja látogatóit a műemlék épület. A bástyaszerű elemekkel díszített főúri lak nem véletlenül idézi meg a középkori angol várak formavilágát: az egyetlen magyarországi Rhédey-emlékhelyként a család és a Windsor ház közötti kapcsolatot hivatott megismertetni, Rhédey Klaudia grófnő ugyanis II. Erzsébet brit királynő ükanyja volt. (Videó a felújításról IDE kattintva.)

A Nyeregre fel!-pályázat harmadik attrakciója a berettyóújfalui Bihari Múzeum, amely 1974-es megnyitása után 2001-ben költözött át mai helyére, az egykori községháza emeletére, ahol néhány kisebb felújítást leszámítva ilyen horderejű rekonstrukcióra még nem került sor. Megújult a városi könyvtárnak is otthont adó épület teljes homlokzata és a belső terek, lift kialakításával megtörtént az akadálymentesítés, valamint a tűz- és vagyonvédelmi rendszer korszerűsítése. Öt év munkájának eredményét adták át a nagyközönségnek ez év augusztus 20-án, mesélte Török Péter múzeumigazgató, amelynek legfontosabb eleme A táj és az ember – Herpálytól a faluvárosig című állandó kiállításuk átalakítása volt. 9 teremre bővült az anyag, amit 21. századi technikával, új koncepció szerint mutatnak be. Enteriőröket rendeztek be, és vitrinek helyett az élményalapú befogadásra helyezték a hangsúlyt: az installációkhoz és a tárgyakhoz közel lehet menni, hogy át tudjuk élni az adott kor hangulatát, atmoszféráját, egyes állomásokon pedig játékos elemek segítik az információszerzést. A VFSZ-vendégeket Bagdi László történész-muzeológus kalauzolta végig a bihari identitást megalapozó, a történelmi korszakokat, eseményeket és hagyományokat időrendi, illetve tematikus formában bemutató tárlaton, amely méltán tarthat számot az év kiállítása elismerésre. (A Bihari Múzeum szakmai díjat kapott 2004-ben, 2011-ben és 2012-ben, 2014-ben pedig az Év Múzeumává választották.) Újdonság az okostelefonra is letölthető online kiállításvezető, amely három nyelven érhető el, emellett utazóprogram keretében iskolákban kihelyezett foglalkozásokat is tartanak.

Berettyóújfaluban az elmúlt évtizedben több kulturális intézményt is felújítottak, illetve létrehoztak. 1993-ban került önkormányzati tulajdonba a volt Apolló, jelenleg Makk Kálmán Mozi, amelyet 2011-ben korszerűsítettek, kívül-belül restauráltak és visszaállították az eredeti homlokzatát. Ez év szeptemberében adták át itt a város híressége, Konrád György író emlékpadját, akiről a Zsinagóga Kultúrtér kiállítása is megemlékezik. A 2021. június 10-én átadott, gyönyörűen felújított zsinagóga a város legújabb idegenforgalmi látványossága, csak emiatt is megéri ideutazni. A Városok, Falvak Szövetsége tagjainak a kulturális intézmények ernyőszervezeteként működő Berettyó Kulturális Központ vezetője, Kállai Irén tartott előadást az 1903-ban alapított épület történetéről, az egy év alatt lezajlott mostani rekonstrukciós munkáról, valamint a beltérben kialakított, a helyi zsidóság történetét interaktív formában bemutató tárlatról, melyhez személyes tárgyakat, családi emlékeket is felajánlottak az ittlakók. Mivel a városban napjainkban nincs aktív zsidó közösség, az épületet kulturális térként hasznosítják – a kiállítás mellett koncerteket és egyéb kulturális programokat is szerveznek –, azonban van egy felszentelt szakrális része is, ahol a látogatók rituális előírások szerint, méltó módon emlékezhetnek, illetve gyakorolhatják vallásukat. (Videó a felújításról IDE kattintva érhető el.)

Az ország legdélkeletibb részén, a román határtól másfél kilométerre fekvő Körösszegapáti 2015 óta tagja a VFSZ-nek. A nagyközség az elmúlt években a közmunkaprogramban elért eredményeivel mutatott mintapéldát nemcsak a térség településeinek, hanem országos szinten is. Tarsoly Attila polgármester vezetésével a kormány gazdaságélénkítő programján elnyert támogatásból az önkormányzat megvásárolt és felújított egy régi kúriát, boltot és üzemeket alakítottak ki benne, ahol közfoglalkoztatás keretében biztosítanak munkát és megélhetést a helyieknek. 2020 decemberében nyitott meg, de az átalakítási munkák befejezését követően ez év nyarán adták át az Apáti Ízek Kereskedőházat, ahol az általuk készített házias termékeket, főként tésztákat és süteményeket, illetve a környék őstermelőitől beszerzett kézműves árut értékesítik. Grózáné Veres Ágnes vezető mutatta be az intézményt a VFSZ-vendégeknek, akik megtekintették a város ékességének számító, 1791-ben épült festett kazettás mennyezetű református templomot, valamint a közösségi házat és imatermet is. Dr. Szabóné Kurucz Tímea lelkész mesélt a templom történetéről, a felújítási tervekről és az aktív gyülekezeti életről. A városban az elmúlt években újjászületett a művelődési ház, utakat építettek, kialakítottak egy rekortán sportpályát, de korszerű eszközökkel gazdagodott az orvosi rendelő és elkezdődött a félig zárt piac építése is.

A térség erőteljes fejlődésével, a gazdag épített, kulturális és természeti örökségre alapozott, korszerű infrastruktúrával és magas színvonalú szolgáltatásokkal újjászülető régió megérdemelten tart igényt szélesebb körű érdeklődésre. Megéri letérni az autópályáról, és hosszabb-rövidebb időt eltölteni Biharban.

Szerző: Városok, Falvak Szövetsége

Fotók: Városok, Falvak Szövetsége és az intézmények hivatalos oldalai